A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A földtörvény tervezete jelenlegi formájában kizárólag a termőföld mezőgazdasági célú használatára fokuszál, az ipari célú hasznosításra vagy településfejlesztési célok megvalósítására nem kínál megoldást − mondta a Napi Gazdaságnak Kotsis Róbert, a DLA Piper ügyvédi iroda ingatlanjogásza. A hatályos szabályozás szerint zöldmezős beruházásokat jelenleg is csak úgy lehet végrehajtani, ha magánszemélyek vagy a települési önkormányzatok lépnek be köztes vevőként a tranzakciókba, a lajstromozott, fejlesztők és az önkormányzatok közös tulajdonában lévő, ipari parkot üzemeltető társaságok sem jogosultak a területükön fekvő termőföld megvásárlására. A tervezet szerint termőföld tulajdonjogát alapvetően csak földműves szerezheti meg művelési kötelezettségvállalással, az önkormányzatok csak csere vagy ajándékozás útján szerezhetnek termőföldet − ez kizárja a magánszemélyek vagy az önkormányzatok közbeiktatását. A jogszabály jelenlegi formájában való elfogadásával ezért kétségessé válhat az új zöldmezős beruházások elindulása.

A problémát megoldhatná, ha a tervezetet kibővítenék egy paragrafussal, amelyben kivételként lehetőséget kapnának a lajstromozott ipari parkok, hogy jogi személyiségű társaságként − meghatározott célra − megvehessék a területükön elhelyezkedő termőföldet − tette hozzá Kotsis. Azzal, hogy csak földműves szerezhet földet, a már működő ipari parkok egy része sem fejlődhet tovább a törvény hatályba lépését követően. A jelenleg működő több mint 200, 20-25 ezer hektár területen létesített ipari park területének mintegy fele számít barnamezősnek, a másik felét azonban továbbra is mezőgazdasági hasznosításúként tartják nyilván − mondta lapunknak Birizdó Imre, a tatabányai ipari parkot fejlesztő Ipari Projekt Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Azt egyelőre nem tudni, hogy az iparfejlesztési szempontok szándékosan maradtak-e ki a tervezetből, de a piaci szereplők szerint a törvényhozásban már ismert a probléma.