Egy apró családi kft. fordult ezzel az üzleti ötlettel a környezetvédelmi hatóság szerepét betöltő egri járási hivatalhoz. Az agrárügyi és környezetvédelmi főosztály egy előzetes vizsgálat lezárásaként úgynevezett egységes környezethasználati engedélyezési eljárást lefolytatását írta elő. Ebbe az eljárásba vonták be azt a kilenc települést, amelyet közvetlenül érintene az irdatlan mennyiségű szennyvíziszap importja - olvasható a portálon.

A települések polgármesterei a kormányhivatal által kiküldött közleményből tudták meg, hogy a budapesti székhelyű Midori-Öko Kft. egy Egerszólát és Egerszalók között elhelyezkedő homokbányát nézett ki magának, hogy ott Olaszországból és Szlovéniából származó iszapot tároljon és semlegesítsen.

Kapcsolódó

A Midori-Öko Kft.-t egy házaspár alapította 2011-ben, de a cég azóta sem nőtte túl egy családi vállalkozás méreteit: alig néhány millió forintos forgalmat produkál évente. A kft. ennek ellenére egy nagyszabású nemzetközi üzletre kért engedélyt a zöldhatóságtól, 200 ezer tonna kommunális mellékterméket szállítana sok száz kilométerről közúton Heves megyébe.

A közlemény szerint a külföldi szállítmányok nagyobb hányadát a lakossági szennyvíziszap tenné ki, de több tízezer tonna állati és növényi hulladék "kirohasztott anyaga" is érkezne a határon túlról. Az iszapot az egerszalóki termálforrásoktól alig néhány kilométerre lévő bányában kevernék össze mésszel és homokkal, hogy talajjavító anyagot állítsanak elő belőle.

A települések vezetőit megdöbbentette a hatósági levélben tudomásukra hozott terv. Berecz Kálmán Kápolna polgármestere elmondta, hogy az érintett települések petícióval fordultak a kormányhivatalhoz, ebben közösen tiltakoznak az iszaplerakó ellen.