A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

− Tényleg ünnepelhetnek a mezőgazdászok, vagy a szokásos óvatosság miatt érdemes ezt egy picit elhalasztani?

− Szenzációs év az idei és már nem nagyon romolhat el! A szántóföldi növények mindegyike esetében rekordokra lehet számítani − és ez az elmúlt tíz évben már a második olyan év, amikor tekintélyes nyereséggel zárnak a gazdák.

− A magas terményárakat naponta látjuk visszaköszönni a boltokban, de mi kellett még az idei rekordhoz?

− Az időjárás szinte ideális volt, ami jelentősen megdobta a hozamokat, valamint továbbra is magas a kereslet még ilyen magas áron is. Az idén minimum 14 millió tonna gabonát aratnak le, de a belső felhasználás csak 6,0−6,5 milliót tesz ki − 7−8 millió tonnát pedig exportálhatunk. A csökkenő belső kereslet búzából 1,5−2,0 millió tonnát, kukoricából 4,0−4,5 milliót tesz ki, amihez még 500 ezer tonna árpa társul.

− Miért nem használ fel több takarmányt az állattenyésztés, hiszen már van "hazai" áru is.

− Olyan magas a takarmánygabona ára, hogy egyszerűen nem éri meg állattartásra fordítani. Ezért a magyar állattenyésztésből eltűntek a háztáji állattartók, a falusi emberek nem tartanak otthon sem disznót, sem marhát, de baromfit is csak elvétve. A nagyüzemi állattenyésztő telepek még működnek, de nem tudni, meddig. A kifutó támogatások és az évek óta magas takarmányárszint miatt ugyanis egyértelműen veszteségessé vált az állattartás. Ha nem indulnak újabb programok − ami nagyon valószínűtlen −, hamarosan sorra zárhatnak be a nagyok is.

− A búza idén minőségben is kiugróan jó − 70-80 százalékban étkezésinek számít −, míg szokásosan a termés fele-kétharmada kerülhet humán felhasználásra. Mit jelent ez forintban kifejezve a termelőknek?

− Az átlaghozam hektáronként 4,2−4,3 tonna lesz idén, a felvásárlási ár pedig tonnánként 45−50 ezer forint körül mozog. Mivel egy hektár búza termelésének költsége maximum 200 ezer forint körül van, s a hektárra vetített árbevétel elérheti a 220−240 forintot, a földalapú támogatással (45 ezer forint) együtt ez hektáronként 60−80 ezer forint hasznot jelent. Még ennél is magasabb jövedelmet ígér a kukorica, hiszen a kedvező időjárásnak köszönhetően 7 tonnás termésátlag is lehetséges országosan. Ha ez teljesül, akkor a termelők haszna hektáronként bizonyosan 100 ezer forint felett lesz. Ha lehet még srófolni, ennél is nagyobb eredmény várható az olajos magvak − repce, napraforgó − esetében. Mivel a gabonák (búza, árpa, tritikálé, kukorica) és az olajos magvak vetésterülete meghaladja a 3,5 millió hektárt, a szántóföldi növények termesztése rekord közeli − becslésem szerint 30−35 milliárd forint − nyereséget hoz az idén. Ehhez nem kell kommentárt fűzni...

− ... és akkor még nem beszéltünk a zöldségről és a szőlőről, amelyeknél szintén jó terméskilátásokról hallani.

− A zöldségágazatot a tavaszi német uborkabotrány érintette érzékenyen, de még így is jó év elé néznek, a szőlő esetében pedig ősszel dől el, hogy végül is a minőséget illetően milyen termés lesz. Mennyiségben legalább 30 százalékkal nagyobb termésre számítanak a szőlősgazdák a tavalyihoz képest.

− A korábbi években jelentős tárolókapacitás épült ki a gabona készletezésére. A még jobb árak érdekében érdemes várni és tároltatni?

− Magasabb árakra reálértékben szerintem már nem lehet számítani, ezért érdemes az eladást mielőbb megkezdeni.