A jogesetet ismertető határozat szerint a bank 35 744 svájci frank (5 905 981 forintnak megfelelő összegű) kölcsönt nyújtott egy magánszemélynek, 120 hónapos futamidővel.

A kölcsönt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott és a hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza vételi árfolyamon kiszámított, svájci frank összegben tartotta nyilván. A kölcsön törlesztését svájci frankban kellett teljesíteni. Más pénznemben való teljesítés esetén a bank által az esedékesség napján alkalmazott, számlakonverziós deviza eladási árfolyamon kiszámított svájci frank összeget kellett fizetni. A kölcsön teljes hiteldíj mutatója (THM) 8,14 százalék volt. A felek szerződésének részét képezte a THM számításánál figyelembe nem vett költségeket, díjak összegét, illetve becslését tartalmazó melléklet.

Kapcsolódó

Nem fizetett, a bank végrehajtást indított

A hitel felvevője 3 év után beszüntette a fizetést, mire a bank felmondta a szerződést és végrehajtást indított ellene. Az ügyfél a bíróságtól kérte a végrehajtás leállítását és a következőkre hivatkozott: a köztük lévő szerződés semmis, mert nem tartalmazza az árfolyamrést mint költséget, és nem tartalmazza azon feltételeknek a részletes meghatározását sem, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható. Mindemellett tisztességtelen az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a bank bármely kötelezettség nem teljesítése esetén felmondhatja a szerződést.

Az első fokú bíróság az ügyfélnek adott igazat. Ítélete szerint a szerződés semmis, mert nem tartalmazza az árfolyamrést mint költséget és a hiteldíj változtatásának részletes feltételeit sem. Utalt arra is, hogy a bank nem adta át az ügyfélnek az üzletszabályzatát, ezért az nem része a szerződésnek. A szerződés egésze érvénytelen, melynek jogkövetkezménye a végrehajtás megszüntetése.

Másodfokon fordult a kocka

A bank persze fellebbezett és nyert a másodfokú bíróságon. Az ügyfél keresetét elutasító döntését azzal indokolta ez a fórum, hogy a hitel felvevője - a nyilatkozata szerint - megismerte a bank üzletszabályzatát, hirdetményét, és magára nézve kötelezőnek fogadta el azokat. Így a bank üzletszabályzata a felek szerződésének részévé vált.

Rámutatott a másodfokú bíróság arra is, hogy az árfolyamrés miatti részleges érvénytelenséget, továbbá az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés érvénytelenségét az időközbeni jogszabályalkotás és az ezen alapuló elszámolás orvosolta, emiatt a végrehajtás megszüntetése nem indokolt.

Csak a felülvizsgálat 1,2 millióba került az ügyfélnek

Az ügyfél ezután a Kúriától kért felülvizsgálatot, de nem járt sikerrel. A legfőbb bírói fórum először is a jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállást pontosította. A kölcsönszerződés egyik pontja értelmében a bank azonnali hatállyal felmondhatta a kölcsönszerződést, ha az ügyfél "súlyos" szerződésszegést követett el. Súlyos szerződésszegésnek minősült - egyebek mellett - bármely fizetési kötelezettség, annak esedékességétől számított 30 napon belüli nem teljesítése. Tehát a felmondás alapjául nem bármely kötelezettség nem teljesítése szolgált, hanem csak a súlyos szerződésszegés, amely lehetett bármely fizetési kötelezettség nem teljesítése.

A Kúria egy hosszú jogi fejtegetés végén jóváhagyta a másodfokú bíróság jogerős ítéletét, tehát kezdődhet a végrehajtás. Az ügyfélnek csak a felülvizsgálat több mint 1,2 millió forintjába került.