A másodfokú bíróság szerdán közölte: a törvényszék jogerős ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megismételt elsőfokú eljárásában hozott döntését, amelyben elutasította Tátrai Miklós felperesnek az MNV Zrt. alperessel szemben rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított keresetét.

A Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében felidézi, hogy Tátrai Miklós munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntette meg az MNV Zrt. 2009-ben, a felperes a munkaügyi bíróságtól a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, az elmaradt munkabérét, valamint kárátalány megfizetését kérte.

A 2012. április 12-én kihirdetett elsőfokú ítéletben a munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adott, akkor kimondta, hogy a munkáltató rendkívüli felmondása jogellenes és a felperes munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg. Emellett kötelezte az alperest a felperes elmaradt munkabére, valamint kárátalány megfizetésére - közölte az törvényszék. A bíróság akkor 200 millió forintot ítélt meg Tátrai Miklósnak, akit 2006 végén neveztek ki az MNV élére.

Az ítélet ellen az alperes MNV Zrt. fellebbezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította - idézi fel a közlemény.

A megismételt eljárásban a bíróság 2015. szeptember 29-én a felperes keresetét elutasította, az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A másodfokú bíróság szerdán kihirdetett ítéletében közölte: az elsőfokú bíróság az előírt bizonyítást lefolytatta, az irányadó jogszabályokat alkalmazta, az így meghozott döntéssel a másodfokú bíróság is egyetértett.

Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter a felmondást egyebek között azzal indokolta, hogy az MNV Zrt. törvény szerinti működéséhez szükséges szabályzatok, illetve a működéséről szóló beszámolók rendre késedelmesen, több esetben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal készültek el.

Az indoklás részét képezte az is, hogy az MNV Zrt. ellenőrző bizottságának munkájához szükséges adatokat, információkat késedelmesen, vagy nem megfelelő tartalommal szolgáltatta, illetve az ellenőrzések befejezését is késleltette azzal, hogy jelentéseket csak több hónapos késéssel terjesztette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé. Ezzel akadályozta azt is, hogy az állami vagyonért felelős miniszter a tulajdonosi ellenőrző testület megállapításairól kellő időben értesüljön.