A csütörtöki brüsszeli közmeghallgatás civil szervezeteket képviselő egyik meghívottjaként felszólalva egyebek között azt hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben szükség van külső nyomásra.

Dénes Balázs úgy vélte, a parlament és a kormány a jogrendet "szinte kiürítette", a konzultációs folyamat jóformán értelmét vesztette, az elmúlt két év alatt kétes értékű törvények születtek.

A legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezve kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését.

A bírói karral egyeztettek, de váratlan volt a korhatár-leszállítás

Makai Lajos elnök a Magyar Bírói Egyesület nevében felszólalva leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Mint mondta, a több száz bíró részvételével zajlott konzultációs folyamat során született javaslatokat részben elfogadták, több kérdésben ugyanakkor véleményük eltért a későbbi szabályozástól.

Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve, ahhoz átmeneti intézkedések és összeférhetetlenségi pótlék bevezetését szorgalmazták, de ez utóbbi egyelőre nem találkozott a jogalkotói akarattal.
Elmondta azt is, hogy az igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó korábbi kritikákkal az egyesület is egyetértett, és az általuk javasolt igazgatási struktúra alapjában véve tükröződik az elfogadott törvényekben. Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem.

Hangoztatta: a korábban megállapított hatékonysághiányt nem lehet orvosolni azzal, hogy a döntéshozást centralizálják. "Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez" - fogalmazott.

A nyugdíjazással kapcsolatban kifejtette: nemcsak diszkriminációról van szó, hanem arról is, hogy a bírói státus különösen védett, és a problémát ilyen sebességgel és a státust veszélybe sodorva nem lehet megoldani.

Úgy vélte, a térségben hagyomány az, hogy a rendszerben formálisan léteznek alapjogosultságok, az intézmények hálózata rendben van, de "az intézményekben az apró torzulások az egészet teszik kérdésessé".

A Klubrádió a magyar médiatörvény valóságshow-jában küzd

Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk "a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért".

Megerősítette, hogy a Klubrádió ellenzéki, mégpedig a mindenkori hatalommal szemben kíván kritikus lenni.
Az elnök részletesen ismertette a frekvenciahasználati jog elvesztésének, illetve egy új frekvencia elnyerésének megakadályozásával kapcsolatos történéseket, és úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.

A nemzetközi figyelmet és szolidaritást köszönve úgy vélte, rádiójának sorsa rendkívül fontos a magyar sajtó szabadsága, a tájékoztatás pluralizmusa szempontjából.

Arató András bírálta a jelenlegi médiaszerkezet több elemét, így például azt, hogy a közmédiában csak az állami hírügynökségen belül létrehozott hírcentrum műsorait adhatják le, onnan számos "tekintélyes, független szemléletű" újságírót bocsátottak el, a rádiófrekvenciák többségét a kormányzati pártokhoz közelálló vállalkozások nyerik el, továbbá azt is, hogy állami hirdetéseket egyáltalán nem helyeznek el független médiumokban.

Tárgyilagosságra lenne szükség

Több ismeretre és tárgyilagosságra lenne szükség a Magyarországról szóló vitákban, az agresszív vádaskodást vissza kellene fogni - mondta Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című tekintélyes svájci napilap volt szerkesztője. Oplatka szerint az országra kampányszerűen zúduló bírálatözön helytelen, groteszk módon eltúlzott, és a vádak részben magyarországi belpolitikai indíttatásúak azok részéről, akik voltaképpen nem ismerik el a 2010-es választások eredményét.
A kettős, svájci és magyar identitású történész és újságíró, az NZZ egykori magyarországi tudósítója hangsúlyozta ugyanakkor azt is: ő maga sem helyesli a magyar kormányzat több intézkedését, így a médiatörvény - és általában a törvényalkotás - elkapkodását. Úgy véli, a kormányoldal a kétharmados többség birtokában több nagyvonalúságot mutathatott volna.

Navracsics tárgyszerűséget kért

Navracsics Tibor szerint a kormánynak továbbra is alapvető célja, hogy a Magyarországgal kapcsolatos véleményeket tárgyszerűség jellemezze. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott csütörtöki közmeghallgatást követően úgy nyilatkozott: a brüsszeli fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az uniós intézményekkel való együttműködésben. Úgy vélte, a mostani vita "alapvetően pártpolitikai vonalak mentén tört szét", ahogyan az a januári plenáris EP-ülésen is tapasztalható volt.

Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, "nem olyan nagy tragédia", ha az EP következő plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, "ettől még nem kell szívinfarktust kapni".