A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Óriási hangzavar alakult ki a Fed idei éves konferenciáján − amelyen 25 éve először nem vett részt a bank regnáló elnöke − a monetáris enyhítés (QE3) értékelése körül. Miközben számos bírálat hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a szokatlan pénzpiaci beavatkozás alapvetően hatástalan maradt, sokan attól tartanak, hogy az enyhítés visszavonásának mégiscsak komoly következményei lehetnek. Nem kevésbé nyugtalanító a távolabbi jövő, csak találgatni lehet ugyanis, mivel jár majd, ha a Fed megkezdi a beavatkozások nyomán 3,65 ezer milliárd dollárra hizlalt eszközállományának leépítését.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap elnöke előadásában letette a voksát amellett, hogy a Fed monetáris politikája összességében határozottan sikeresnek mondható. A monetáris enyhítés további előnyöket ígér, ezért nem kellene túl gyorsan visszavonni − tette hozzá a New York Times tudósítása szerint. Még a QE3-at bíráló feltörekvő országoknak is, ha marginálisan is, de inkább hasznos, mint káros ez a politika. Emellett nem szabad elvesztegetni azt az időt, amit a monetáris enyhítés ad a tartós, stabil növekedés feltételeit biztosító reformok végrehajtására − emelte ki a BBC. A Bloomberg tévének nyilatkozva megjegyezte, hogy megítélésük szerint nem minden jegybank kezdi meg a kihátrálást, Európában és Japánban még sok a teendő. (A Bank of Japan elnöke és a Bank of England elnökhelyettese alátámasztotta ezt ez a várakozást.) Lagarde jelezte, hogy az IMF kész finanszírozási támogatást nyújtani azoknak az államoknak (minden bizonnyal a feltörekvő országokra gondolt), amelyeknek gondot okoz a pénzpiaci környezet változása − derült ki a Financial Times tudósításából.

Az amerikai tudományos élet képviselői ezzel szemben tanulmányok sorozatában minősítették hatástalannak az államkötvények és a jelzáloghitel-fedezetű értékpapírok vásárlását. Arvind Krishnamurthy, a Northwestern University és Anette Vissing-Jorgensen, a University of California professzora például arra a következtetésre jut, hogy a Fed eleve elrontotta QE-sorozatát azzal, hogy nem tette világossá, mi a pontos célja a vásárlásokkal. Emellett előkerültek a régi bírálatok, amelyek szerint a bankok inkább eltették a monetáris enyhítéseknek köszönhető hasznukat, mint hogy alacsonyabb kamatok formájában osztoztak volna azokon ügyfeleikkel, az adósokkal szembeni szigorúbb elvárások miatt sokan olcsóbban sem vehetnek fel kölcsönt, illetve aki fel is vett hitelt, a kisebb költség ellenére nem költött többet. A Fed tisztviselői és támogatói viszont éppen az elmúlt hónapok kellemetlen piaci fejleményeivel érvelnek. Ben Bernanke Fed-elnök júniusi bejelentése nyomán, miszerint megkezdhetik a monetáris enyhítés visszavonását, megugrottak a kamatok, ami arra utal, hogy bizony mégiscsak a QE-sorozatnak köszönhetően voltak alacsonyak.

A tanácskozás történéseinek másik szálán a feltörekvő országokból érkezett jegybankárok sürgették a Fed döntéshozóit, hogy tegyék világossá terveiket a QE3 visszavonásával kapcsolatban. A múlt héten Brazíliában, Indiában, Indonéziában és Törökországban estek a tőzsdék és gyengültek a nemzeti valuták − több országban beavatkozásra késztetve a jegybankokat −, miután a befektetők kivonják az elmúlt években az alacsony kamatok és a pénzbőség miatt a feltörekvő piacokon fialtatott pénzüket. Lagarde ezzel kapcsolatban elismerte, hogy 2008 óta 1,1 ezer milliárd dollár áramlott a világnak ebbe a részébe, ami 470 milliárddal több a vártnál. A Fed döntéshozóitól ugyanakkor a hét végén sem hangzott el határozott állásfoglalás arról, mikor, milyen tempóban látnak hozzá az enyhítés visszavonásához.