A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Több tíz milliárd forint felesleges társasági adót fizettek be azon vállalkozások, amelyek az APEH hibás jogértelmezése szerint nem érvényesítették a helyi iparűzési adó utáni adóalap-kedvezményüket. A társasági adóról szóló törvény 2004 és 2009 között lehetővé tette, hogy az adózók a befizetett helyi iparűzési adóval (hipa) csökkentsék adóalapjukat. Előbb csak a felét, majd 2006-tól a hipa teljes összegét le lehetett vonni, ha a cégnek nem volt adótartozása. Becslések szerint 25-30 milliárd forint is visszajárhat a költségvetésből az érintett cégeknek, ha mindegyikük utólag érvényesíti az adóalap-kedvezményt.

Az adótartozás fogalmát 2007 novemberéig egyszerűen definiálták, az esedékesség után be nem fizetett adó tartozott e körbe − akár egy-két ezer forintos késedelmek is. Később azonban − 2007 novemberében − bevezették a nettó adótartozás fogalmát, ezzel megszűnt az a helyzet, hogy néhány ezer forintos tartozás miatt nem lehet kihasználni az adóalap-csökkentést akkor sem, ha más számlán túlfizetésben volt a cég − mondta lapunknak Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere.

Az adóhatóság értelmezése szerint a nettó adótartozás fogalmát 2007-re lehetett először alkalmazni, ám több cég is panasszal fordult a bíróságokhoz, így ezt végül visszamenőleges hatállyal lehet érvényesíteni. Az adóhivatal az elvesztett pereknek megfelelően visszavonta korábbi jogértelmezését, annak indoklását azonban nem közölte, így sokan csak most szembesülnek azzal, hogy a 2006-as társaságiadóalap-csökkentés még megmenthető − a korábbi évekbeli azonban az ötéves elévülés miatt már nem. Az eljárások lefolytatásának határideje ez év december 31-e, ehhez azonban Fekete szerint a cégeknek augusztus végéig meg kell kezdeniük a szükséges eljárást.

A korábban nem érvényesített adókedvezmény visszaszerzésére két út áll rendelkezésre: ha a 2006-os évet már érintette APEH- vagy NAV-ellenőrzés, akkor felügyeleti intézkedést kell kérni. Nem ritka, hogy az ellenőrzések − utólag jogtalannak minősíthető − büntetéssel zárultak, hiszen a cégek érvényesítették az adókedvezményt, amit a hatóság jogtalannak talált. Ilyen esetben egyértelműen visszajár az adóbírság és érvényesíthető a kedvezmény is, ezt azonban a cégeknek kell kezdeményezniük.