A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az elmúlt hetekben érdekesen alakult a magyar állampapírok másodpiaca, hiszen a legrövidebb diszkontkincstárjegyek jegyzése soha nem látott mélypontokat állított fel négy százalék alatt, közben az éven túli futamidők esetében számottevő hozamemelkedés volt megfigyelhető. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. statisztikája szerint mostanra korábban nem látott szintre emelkedett a legrövidebb és a leghosszabb hozam közti különbség. A legfrissebb adatok szerint a 3,71 százalékos három hónapos és a 7,07 százalékos tizenöt éves hozam a két véglet, ennél nagyobb különbség sosem volt 2002 óta, sőt 2008−2009 előtt magasabb volt a rövid hozam, mint a hosszú.

A rövid hozamok csökkenése nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos kamatvágási ciklusának köszönhető, a jegybank egy év alatt hétről 3,8 százalékra vitte le az irányadó rátát, ezzel összhangban a három hónapos hozam is a felére csökkent.

Alapvetően egészséges folyamatot mutatnak a mostani történések a kötvénypiacon. Amíg a rövid kincstárjegyekre van kereslet a négy százalék alatti szinteken, addig fenntartható a trend − vélekedik Nagy Bertalan, az Equilor Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója. Szerinte nem kell arra számítani, hogy hirtelen elfogy a kereslet, nem valószínű, hogy az MNB jelentősebb kamatemelésre kényszerül.

Az Equilor szakembere kiemelte, hogy a hosszú hozamok az utóbbi hetekben 80-100 bázisponttal emelkedtek, szerinte lassan érdemes lehet vásárolni, hiszen a hozamfelár továbbra is vonzóvá teszi a magyar papírokat. Nagy Bertalan szerint a feltörekvő piacokon tapasztalható hangulatromlás akár előnyös is lehet Magyarországnak, hiszen a pánik utáni átpozicionálás egyik nyertese a magyar kötvénypiac lehet. Szerinte a Fed eszközvásárlásának leállításától sem kell tartani, hiszen a magyar kötvények eddig sem profitáltak közvetlenül az amerikai jegybank által biztosított likviditásból.

A piac általában a 3 és a 10 éves kötvények közti különbséget használja mérőszámként a hosszú hozamok esetében, ez most 1,42 százalék, ami szintén közel van a nyáron felállított történelmi csúcshoz − emelte ki Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Szerinte az MNB kamatpolitikájának az éven túli hozamokra is hatással kell lennie, a futamidő emelkedésével azonban ez a hatás csökken, általában a hároméves futamidőig van befolyása a monetáris politikának. Éppen ezért Kondrát szerint érdemes egy pillantást vetni a három hónapos és a hároméves hozam különbségére is, ami most 1,47 százalék, ennél nagyobb legutóbb 2011 őszén volt, amikor a végtörlesztés okozott feszültségeket, azt megelőzően pedig 2008 októberében kúszott két százalék fölé a különbözet. Vagyis az elemző szerint az látszik, hogy akkor volt a mostaninál magasabb a hozamkülönbözet, amikor lehetett tudni, hogy valami nincs rendben a magyar kötvénypiaccal. Éppen ezért Kondrát szerint az valamilyen problémára utal, hogy a hosszú hozamok nem csökkennek, ennek az lehet az oka, hogy komoly kockázatokat látnak a befektetők azzal kapcsolatban, hogy az infláció esetleg hosszú távon magasabb lesz a vártnál vagy romlik Magyarország kockázati megítélése.

Az MKB szakembere szerint a fentiekhez azt is hozzá kell tenni, hogy a nemzetközi piacokon is emelkedtek a hosszú hozamok, azonban úgy tűnik, hogy a magyar papírok esetében nagyobb volt a növekedés. Az elemző szerint a feltörekvő piacokon azok az országok kerültek bajba, amelyeknek a folyó fizetési mérlegében nagy hiány mutatkozik, a magyar piac ebből a szempontból fundamentálisan nem érintett, hiszen többletes a mérlege az országnak.

A kamatcsökkentések és a nemzetközi feszültségek mellett a nyári alacsony forgalom is okozhatta a magyar hosszú kötvények hozamemelkedését − emelte ki Boda Balázs, a Buda-Cash Zrt. állampapír-üzletágának vezetője. A szakember szerint a 10−15 éves futamidejű állampapírokat hosszú távú stratégiai pozíciók esetében már érdemes lehet vásárolni, a jelenlegi alacsony infláció mellett kifejezetten vonzók lehetnek a hozamok.

A feltörekvő piacokon tapasztalható tőkekivonás eddig megkímélte Közép-Európát, azonban Magyarország a régióban sérülékenynek számít Lengyelországhoz vagy Csehországhoz képest − emelte ki a Buda-Cash szakértője. Szerinte nehéz megbecsülni, meddig emelkedhetnek a hosszú hozamok, mivel alapvetően nem magyar specifikus hatások, hanem a nemzetközi folyamatok mozgatják a piacot, ugyanakkor a kockázatok nagy részét − így a Fed esetleges lassuló eszközvásárlását − már beárazhatták a befektetők.