A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 688 ezer fő volt 2011. január-augusztusban, annyi, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH.

Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-augusztusban 1 millió 850 ezren dolgoztak, 34 ezer fővel (1,9 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók 734 ezer fős létszáma 37 ezer fővel (4,8 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma augusztusban 71 ezer fő volt, így az időszak alatt átlagosan közel 57 ezren voltak, 73 százalékuk részmunkaidős.

Kapcsolódó

A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 677 ezer fő volt a létszám, és 1,1 százalékkal csökkent 2010. január-augusztushoz viszonyítva. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 105 ezer főre emelkedett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 600 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 100, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 900 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,0, a költségvetés területén 1,6 százalékkal nőttek. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (464 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (395 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (370 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (146 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Lassuló foglalkoztatás-növekedés, vártnál nagyobb béremelkedés

A várakozásokat meghaladóan, 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek augusztusban az előző évihez képest, gyorsabban az előző hónapban mért 4,2 százalékos növekedéssel összehasonlítva, amit részben a közszféra béreinek 8 százalékos növekedése, részben a versenyszféra gyorsuló bérnövekedése okozott - kommentálta a jelentést Suppan Gergely, a Takarékbank elemzése. Az szja-változásoknak köszönhetően a nettó bérek 6,8 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 3,1 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett. A versenyszférában 5,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés üteme az előző havi 3,4 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,8 százalékra gyorsult az előző havi 4,1 százalékról.
Mivel augusztusban két munkanappal több volt, mint egy éve, így feltehetően a naptárhatás is hozzájárulhatott a magasabb bérnövekedéshez, ezért a gyorsulás csak átmenetinek tekinthető, így nem utal béroldali inflációs nyomásra.
Kedvező, hogy a versenyszférában 1,1 százalékra gyorsult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző hónapi 0,8 százalékos növekedésről, azonban így is jóval lassabb az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedéshez képest.
A munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő-kereslet növekedése.
Az elemző az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérdinamikára számít, ami 2,5 százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, ill. a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-augusztusban a teljes munkaidősök mintegy 46 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első nyolc hónapjában átlagosan 5,1, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,9 százalékkal emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 139 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 181 500) forint volt, 5,6 százalékkal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 224 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,4 százalékkal haladta meg a 2010. január-augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt.