Vámos György emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei év első tíz hónapjában 4 százalék körüli mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom. Az elmúlt évekkel összehasonlítva ez kiugróan jó eredmény - mondta, hozzátéve, hogy a piacbővülés a bruttó hazai termék (GDP), illetve a reálkeresetek növekedésének következménye.

Az idei év fontos eseményei közül kiemelte az online pénztárgépekre való átállás lezárását. Az átállás pozitív hatása már látszik mind a forgalmi adatokban, mind az adóbevételekben - mutatott rá. Az OKSZ 2015-ben kisebb ütemben, de továbbra is a kiskereskedelmi forgalom volumenének emelkedésére számít.

A 2015. évi költségvetési törvényben szereplő makrogazdasági számítások szerint a kormány jövőre az ideinél kisebb GDP-, illetve kisebb fogyasztásnövekedéssel számol, de jövőre is 2 százalék feletti mértékben bővül a háztartások fogyasztási kiadása, ezen belül a kereskedelemben is növekedés várható - közölte a főtitkár. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy vannak olyan bizonytalansági tényezők, amelyek befolyásolhatják a fogyasztást. Kedvező, ha a benzinár csökkenése tartós marad, illetve a devizahitelesek törlesztőrészleteinek mérséklődése szintén pozitív a háztartások számára, kedvezőtlen viszont a forint gyenge árfolyama, aminek elhúzódása fölfelé húzza a fogyasztói árakat.

Vámos György kitért arra is, hogy november-decemberben olyan adó- és egyéb változásokat fogadott el az Országgyűlés, amelyek összességében lefelé húzzák majd a kereskedelem mérlegét. A megszavazott intézkedések, a többi között az élelmiszerfelügyeleti díj jelentős emelése miatt elkerülhetetlen a nagy kereskedelmi vállalkozások költségeinek lefaragása, a vasárnapi nyitva tartás korlátozása pedig csökkenti a forgalmat - fejtette ki.

A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint az áruházláncok több olyan üzletpolitikai lépést fontolgatnak, amellyel ezt a nyomást mérsékelni tudják, ilyen az online kereskedés beindítása, a franchise rendszer szélesítése vagy a tervezett beruházások elhalasztása, de a bérköltségek csökkentésére is számítani kell.

Vámos György felidézte, hogy 2010-13 között a KSH adatai szerint a kereskedelemben csökkent az alkalmazottak száma, három év alatt 15 ezerrel. Ez is mutatja, hogy ha költségcsökkentésre kényszerülnek a vállalkozások, annak egyik útja a létszámleépítés, illetve a részmunkaidősök arányának növelése - hívta fel a figyelmet a főtitkár.

A kormányzati számításokkal szemben az OKSZ előzetes becslései szerint a teljes munkaidős foglalkoztatottak körében 15-20 ezres leépítés lehet, ami a piaci helyzettől függően valamivel kedvezőbben is alakulhat a munkavállalók számára - tette hozzá Vámos György.