Schmitt Pál köztársasági lemondása az egyetlen erkölcsileg helyes döntés volt a kialakult helyzetben, hiszen a botrány magával ránthatta volna a Fidesz-KDNP-t: pontosan látszott, hogy olyan kérdésről van szó, amit egyik párt torkán sem lehetett volna lenyomni komoly politikai véráldozat nélkül - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Antal Attila politikai szakértő. Az eset Antal szerint jól mutatja, hogy a hazai jobboldal tanulékony, még időben tudta kezelni a kérdést, nem úgy, mint a baloldal az "őszöd-szindrómát".

Felmérték az erőviszonyokat

Kapcsolódó

Hasonlóan látja Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője is, aki lapunknak elmondta, az államfő lemondásával megkímélte saját magát és az őt jelölő pártot is a későbbi következményektől. Gyömöre szerint a lemondással kapcsolatos néhány napos kivárás célja lehetett annak felmérése, hogy mekkora felháborodást szülnek a múlt hét végi események, erre utal legalábbis, hogy az államfő parlamentben elhangzott beszéde újdonságot lényegében nem tartalmazott.

Az időben későn jött lemondás sem a köztársasági elnök, sem a kormánypártok hitelességét nem képes már helyre állítani - hangsúlyozta Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Mivel a rendszer egy fontos elemét "lőtte ki" az ellenzék a köztársasági elnök hitelességével, valószínűleg a kormányzati viszontválasz sem lesz ennél kisebb horderejű. Böcskei úgy látja, a kormányzati nyomásgyakorlás immáron nem csak az ellenzék, hanem minden ellenvéleményt megfogalmazóval, és saját köreikkel szemben is kezdetét veszi. A jövőben várhatóan egy szigorúbb, még inkább fegyelmezett, még inkább erőből politizáló megregulázott kormánypárti politikusokkal folytatódik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének története - fogalmazott az igazgató.

Tanulságos lehetett a botrány

Antal szerint a botrány három nagyon fontos tanulsággal szolgál, egyrészt nem folytatható az a leegyszerűsítő és az állampolgárokat félrevezető kommunikáció, ahogyan a kormánypártok a helyzetet kezelték. Másrészt a jobboldali-konzervatív tábor bebizonyította önmaga számára, hogy a vezetőjük döntése bizony hibás is lehet, és ez ellen fel lehet és fel is kell lépni. Utóbbi előrevetítheti azt is, hogy a Schmitt-ügy egyfajta törésvonalként tovább él majd a Fideszben. Végül felvethető a kérdés: tulajdonképpen ki is bukott most meg, a köztársasági elnök, vagy pedig az őt kiválasztó miniszterelnök, akire immáron nem csak Schmitt tevékenységének előnyei (lényegében gond nélkül sikerült átalakítani a közjogi szisztémát), hanem az elnök személyéből fakadó hátrányok is háramlanak.

Fellélegezhet a kormány

A kialakult helyzetben a kormány és a kormánypártok is fellélegezhetnek a támadási felület megszűnésével, a kormány érdeke pedig az ügy minél hamarabbi lezárása - ennek része az új köztársasági elnök megválasztása, azaz nem várható, hogy az ügyet még hónapokig napirenden tartsa a kabinet - véli Gyömöre.

Az elmúlt időszakban több név is felmerült lehetséges utódként, a korábbi közlések alapján várhatóan nem konszenzusos, hanem jobboldali jelöltet állítanak majd a pozícióra. Gyömöre úgy látja, racionális választás lehet egy ilyen államfő, hiszen a várhatóan a továbbiakban is felmerülő vitatható döntéseknél nem lenne előnyös egy valódi féket jelentő köztársasági elnök - ez ugyanis zavart sugallna a közvélemény felé. Nem valószínű, hogy kormánytag lenne az utód (korábban Martonyi János jelenlegi külügyminiszter neve merült fel), arra ugyanakkor számítani lehet, hogy Schmittnél "tudósabb alkatú" elnök érkezhet a Sándor-palotába. Az új köztársasági elnököt Böcskei szerint a kormányfőhöz közel állók közül választják majd ki, az elemző szerint így lojalitása megkérdőjelezhetetlen lesz. A Fidesznek alapvető érdeke a jelöltválasztás folyamatának mielőbbi lezárása, a színfalak mögött ennek előkészítő munkái már folyamatban lehetnek, korlátot egyedül az alaptörvényben foglaltak jelentenek.

 

Ki lehet az utód?

A hírek szerint utódként szóba jövő személyek között szerepel a jobboldali kötődésű Vizi E. Szilveszter akadémikus, Pálinkás József MTA-elnök, a kormányzati oldalról pedig Martonyi János külügyminiszter, vagy akár a lemondás után az államfőt helyettesítő Kövér László házelnök is.

 

Milyen forgatókönyvet követhet a kabinet?

Antal úgy látja, a köztársasági elnök lemondása és az új köztársasági elnök személyének kérdése három érdekes forgatókönyvet vethet fel. Egyrészt az új államelnök megválasztása összefonódhat a kormány régóta lebegtetett átalakításával, jelezve, hogy a ciklus közepe után a kormányzó erők gőzerővel készülnek a választásokra. Ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy a kormányzati átalakítás levezényléséhez Orbán Viktor egy Schmitt Pálhoz hasonló karaktert választ, aki immáron nem a törvényhozás, hanem a kormányzati felkészülés "motorja" lehet. Az elemző szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, amely szerint a Fidesz-KDNP többé nem vállal be ilyen közjogi-politikai időzített bombát, vagyis, hogy a miniszterelnökhöz ennyire lojális személy legyen a köztársasági elnök. Ez maga után vonhatja, hogy esetleg a jelölés is kicsúszik a miniszterelnök kezéből, így egyfajta ellenpólusként olyan jobboldali-konzervatív szereplő lehet a köztársaság elnök, aki nem kompromittálható és a feltüzelt jobboldali értelmiség támogatását is élvezi.

Végül - bár a jelen helyzetben ez igen kevéssé valószínű - Antal szerint elképzelhető az is, hogy a kormánypártok leülnek egyeztetni az ellenzéki erőkkel a leendő elnök személyéről, ami a hallatlanul felfokozott helyzetben rövid távon le is hűtheti a kedélyeket, hiszen a Fidesz-KDNP-nek (főleg a helyzet kommunikációs kezelése után) jelenleg a kármentés a legfontosabb.

 

Kövér László helyettesíti Schmit Pált

A hatályos jogszabályok értelmében a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mond le megbízatásáról - közölte a Parlament sajtószolgálata. Az új köztársasági elnököt, elődje megbízatási idejének megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés, a választás időpontját az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges, a plénum tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg, ha azonban a köztársasági elnök elhatározását írásbeli nyilatkozattal fenntartja, az a tudomásulvétel már nem tagadható meg. A házszabály szerint a lemondó nyilatkozatról szóló vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani, a nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, ahhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő - legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását. A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke - Kövér László - gyakorolja. A helyettesítés idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.