A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megújította az éves folyóáras bruttó hazai termék (GDP)számítást, hogy a nemzeti számlák előállítása áttekinthetőbb, a kapott adatok pedig megbízhatóbbak legyenek - hangsúlyozták a hivatal szakértői a Statisztika Nemzetközi Éve alkalmából rendezett szakmai beszélgetésen pénteken, Budapesten.

A KSH rendezvényén Hüttl Antónia, a Statisztikai Szemle főszerkesztője kiemelte: a GDP mérése egyebek között azért fontos, mert az Európai Unióban a tagországok bruttó nemzeti jövedelmével (GNI) arányosan kell teljesíteni a tagi befizetéseket, és ezt is a GDP-ből számolják; ezenkívül a strukturális alapokból történő kifizetésekre vonatkozó jogosultság szempontjából is fontos, mekkora az egy főre jutó GDP az adott tagállamban.

Murai Bálint, a KSH termelési számlák osztályának vezetője beszámolt arról, hogy a GDP összeállítás modernizációja közel 3 éves fejlesztési projekt volt a KSH-ban. A GDP-számítások ellenőrzésének standardizálása és megkönnyítése érdekében a KSH egységes táblarendszert alakított ki, amelynek célja, hogy áttekintést adjon a nemzeti számla jellemzőiről, az adatforrásokról és a GDP-GNI-számításokhoz használt becslési eljárásokról - ismertette a szakértő.

Murai Bálint hozzáfűzte: a helyszíni ellenőrzések során az EU bizottsági ellenőrei e táblarendszerek alapján vizsgálják a nemzeti számla-adatok megbízhatóságát; Magyarországon három ellenőrzési látogatás is zajlott a közelmúltban: 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben. Hangsúlyozta: a KSH európai uniós támogatást is kapott a GDP statisztika megújításához, és 2011-2012-ben már az új rendszerben készültek az adatok. További adatok bevonásához is megvan már a keretrendszer - tette hozzá.

Az osztályvezető szerint az új rendszerben könnyebben nyomon követhető a GDP alakulása, és számítások, ellenőrzések is gyorsabban végezhetőek. Sőt lehetővé teszi azt is, hogy az adatokat már azok előállításakor az ellenőr "szemüvegén" keresztül nézzék a szakértők. Ez egyelőre az éves folyóáras GDP számítására vonatkozik, de a változatlan árat is szeretnék integrálni a rendszerbe. Ez nemsokára meglesz, és a jövőben azt is meg tudják majd mondani, hogy a hozzáadott értéket hány százalékban állították elő hazai magántulajdonú cégek, és mennyiben külföldi vagy közösségi vállalatok - emelte ki Murai Bálint.

Hüttl Antónia szerint az új módszer a felhasználók számára három előnnyel is jár amellett, hogy megfelel az európai uniós elvárásoknak: áttekinthetőbbé vált a nemzeti számlák előállításának folyamata, ezenkívül a nemzeti számla részei külön-külön is megismerhetők, amely a döntéshozók és az elemzők számára is előnyökkel járhat. Előre lehet például jelezni a különböző résztényezők - például a nem megfigyelt gazdaság - alakulását - mutatott rá a szakértő. Lehetőséget teremt az új keretrendszer arra is, hogy a kormányzati intézkedések mikrogazdasági hatásait - vagyis például a vállalatokra és a háztartásokra gyakorolt hatásokat - le lehessen írni - hívta fel a figyelmet Hüttl Antónia. Úgy vélekedett, hogy az új rendszernek köszönhetően javult az adatok megbízhatósága, és gyorsabbá vált az adatfeldolgozás. Bár egyelőre csak a vállalatokra vonatkoznak a becslések, de a nemzeti számlák egészére szeretnék kiterjeszteni ezt a keretrendszert - mondta.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a Statisztika Nemzetközi Éve alkalmából rendezett szakmai beszélgetésen elmondta, hogy a KSH a Kulturális Örökség Napjai és a Statisztika Nemzetközi Éve - 2013 programsorozat keretében szeptember 21-22-én nyitva áll az érdeklődők előtt.