A krónikus betegek havonta átlagosan  közel hatezer forintot költenek a gyógyszereikre,  de egyharmad-egyharmad azok aránya, akik kétezernél kevesebb, illetve 2-5 ezer forintot fizetnek a patikában. A válaszadók 14 százaléka viszont tízezer forintnál is többet költ ilyen céllal egy átlagos hónapban - olvasható a kutatásban.

A gyógyhatású, homeopátiás és gyógynövényeket tartalmazó készítményekre az átlagos havi ráfordítás 2,8 ezer forint körül alakul.

Honnan tájékozódnak a betegek
információforrása betegek százaléka
háziorvos64
kezelőorvos52
internetes kereső45
betegportál38
Forrás: Szinapszis Kft.

A krónikus betegségek kapcsán szedett gyógyszerek betegtájékoztatóit a válaszadók kétharmada minden esetben elolvassa. A nők inkább odafigyelnek erre, a férfiaknál nagyobb arányban teszik ezt. A betegtájékoztatóban leírt lehetséges mellékhatások a válaszadók kétharmadánál befolyásoló tényező. A tapasztalt mellékhatások még az iméntinél is nagyobb arányban befolyásolják a gyógyszer szedését (80 százalék). A krónikus és akut megbetegedések között ebből a szempontból nincs jelentős különbség.

Diagnózis, kezelése

A betegek 62 százalékánál nem változott a kezelőorvos személye a kezelés megkezdése óta. A pácienseknek átlagosan két kezelőorvosuk van, többségük betegségével háziorvosnál és legalább egy szakorvosnál is járt már (átlagosan 3 orvost kerestek fel). A válaszadók 44 százalékának a háziorvosa a jelenlegi kezelőorvosa, emellett kétharmaduk számolt be arról, hogy betegségét a kezelőorvos mellett más szakember is követi.

A szakemberek utasításait a páciensek több mint 80 százaléka betartja, s a legtöbben megbíznak a doktor által felállított diagnózisban, másodvéleményt a megkérdezettek kétharmada nem kért és nem is tervezi, hogy kérni fog. Ötödük egyszer vagy többször vett már igénybe ilyet, és 17 százalékuk a közeljövőben tervezi. Kifejezetten az interneten történő másodvélemény kérésre 41 százalék nyitott.

A megkérdezettek 13 százaléka részt vett már klinikai kutatásban, legnagyobb részük saját gyógyulása érdekében. A résztvevők 85 százalékának felhívták a figyelmét a lehetőségre, tehát nem ők maguk kerestek ezzel kapcsolatos tájékoztatást. Az információ átadója jellemzően a kezelőorvos (58 százalék), vagy a háziorvos (17 százalék) volt.