Az igazságügyi miniszter két törvénytervezetet tett közzé a kormány honlapján. Az egyik a közigazgatás eljárásokat, míg a másik a bíróságok elé került ilyen ügyek eljárását szabályozza.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló első tervezet alapelvként rögzíti a költségtakarékosságot és a hatékonyságot. Évente több tízmillió hatósági határozat születik, ezek eléggé szerteágazóak, a törvénytervezet viszont az általános szabályokat rögzíti. A speciális szabályokat az új törvény szellemében vizsgálják felül, ezek száma több százra tehető.

Újdonságok

Új forma lesz - várhatóan a jövő év első napjától - a sommás eljárás: amennyiben a kérelem benyújtásakor minden adat, bizonyíték a hatóság rendelkezésére áll, akkor azonnal, de legkésőbb 8 napon belül döntenie kell. A mai 21 napos általános ügyintézési határidő megszűnik, helyette egy 60 napos, úgynevezett bruttó határidő lesz, ezen belül mindenképpen el kell intézni az adott ügyet. Ez csak akkor hosszabbodhat meg, ha az ügyfél hibájából nem tud dönteni a hatóság.

Az egyablakos ügyintézést segíti, hogy lesz egy "fő" hatóság, amelynél be kell jelenteni a problémát, ennek a kötelessége lesz a társ-hatóságoktól beszerezni a döntéshez szükséges információkat. A tervezet indoklása a gyermek születésével kapcsolatos ügyintézést hozza fel példának: az anyakönyvi kivonatot, a lakcímkártyát, a GYES-r és a GYED-et együtt, egy helyen intézik a jövőben.

Miután a hatósági ügyek fél százalékában fellebbezik csak meg az elsőfokú döntést az államigazgatáson belül az ügyfelek, viszont a fellebbezett ügyet 20 százaléka utána a bíróság elé kerül, fő szabállyá válik az, hogy nem lehet fellebbezni, hanem egyből a bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni a hatósági ügyekben.

Itt lép be a rendszerbe a másik törvénytervezet, amely a közigazgatási perrendtartást tartalmazza. Jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ítélkeznek ezekben az ügyekben, de ezek fölé - várhatóan a jövő év közepétől - létrehozzák a közigazgatási felsőbíróságokat. Az egyszerűbb ügyek maradnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságoknál, az ezekben hozott ítéletekben - másodfokon - a közigazgatási felsőbíróságok döntenek.

A tervezet felsorolja azokat az ügyeket, amelyek a közigazgatási felsőbíróságok tárgyalnak majd első fokon. Ezek a következők: az önálló szabályozó szerv; az autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal; a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság; a választási bizottság; a köztestület; a Magyar Nemzeti Bank által hozott határozatok elleni jogorvoslat, továbbá egy rendezvény megtiltásával vagy feloszlatásával összefüggésben hozott határozat elleni jogorvoslat. Ezekben az ügyekben a Kúriához lehet fellebbezni.

A Kúria hatáskörébe tartoznak a jogszabályba ütköző helyi önkormányzati rendeletek, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások; a Nemzeti Választási Bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogviták, továbbá az alkotmányjogi panasz orvoslására irányuló eljárások. A bírósági eljárást helyileg ott lehet kérni, ahol a hatóság - az ügyfél által sérelmesnek tartott - határozatot hozta.