Ian Kelly elöljáróban leszögezte, hogy Washington Magyarországot fontos barátjának és szövetségesének tartja, amely a világ számos térségében járul hozza az amerikai érdekek védelméhez, mint például Líbiában. Mivel azonban az EBESZ feladatai közé tartozik az alapvető szabadságjogok érvényesítése, az Egyesült Államok osztja az Európai Bizottság aggodalmát, amely szerint néhány magyar törvény nem egyeztethető össze az EU-s jogrenddel.

A nagykövet szerint az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy különböző törvénykezési modellek léteznek, és hogy a magyar törvények megalkotása a magyarokat illeti meg. Mégis úgy véli: egyes nemrég hozott "sarkalatos törvények" lényegében erodálták kulcsfontosságú kormányintézmények függetlenségét, miként a társadalom fontos nem kormányzati szerveit is. Emellett gyengítették azokat a fékeket és egyensúlyokat, amelyek kulcsfontosságúak a demokrácia és a polgári szabadságjogok védelme érdekében, a törvénykezésről szóló nyílt vitát pedig visszafogták.

Az amerikai EBESZ-nagykövet hangoztatta: Washington osztja az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatást és a jegybankot érintő magyar törvényekkel kapcsolatos aggodalmait, és Brüsszelhez hasonlóan ugyancsak megfelelő módosításokat kér. Egyúttal a média- és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban is fenntartja aggodalmait. Washington ezért arra bátorítja a magyar kormányt, hogy hívjon meg szakértőket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalából (ODIHR) az új alaptörvény és a kapcsolódó sarkalatos jogszabályok felülvizsgálata céljából - hangoztatta felszólalásában Ian Kelly.