Az egyik ügy a hulladékkezelés témakörét, pontosabban az Almásfüzitőn található vörösiszap-tárolót érinti, a másik pedig a mobilfizetési szolgáltatások korlátozásával függ össze. Brüsszel ugyanis úgy ítéli meg, hogy az erre vonatkozó magyar szabályozás sérti az uniós szerződésben és irányelvben is lefektetett szabad szolgáltatásnyújtás elvét.

Almásfüzitővel kapcsolatban a név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás elmondta, hogy Brüsszel szerint Magyarország nem megfelelően alkalmazza az úgynevezett hulladék-keretirányelvet és a természetes élőhelyek védelméről szóló direktívát a VII. számú vörösiszap-tározó esetében.

Kapcsolódó

A bizottsági forrás arra is kitért, hogy a tározóval kapcsolatos szabálytalanságok miatt a Greenpeace Magyarország tett panaszt Brüsszelben, a bizottság pedig részletesen megvizsgálta a környezetvédők állításait, s miután a magyar hatóságokkal is konzultált, úgy találta, hogy Magyarország valóban nem teljesíti a direktívákból fakadó kötelezettségeit, ezért eljárást indít.

"A bizottság amiatt aggódik, hogy a kérdéses hulladékkezelési tevékenységet nem megfelelően kategorizálták, hogy nem tartják be a környezet és az egészség megóvására vonatkozó uniós előírásokat, hogy megszegik a veszélyes hulladékok keverésének uniós tilalmát, valamint, hogy nem végezték el az élőhelyekről szóló irányelv által megkövetelt hatástanulmányokat" - közölte a forrás, kitérve arra is, hogy az uniós szabályok értelmében Magyarországnak két hónapja van, hogy eloszlassa Brüsszel aggályait a kérdésben.

Emellett a bizottság le is zárt kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen. Szerdán hivatalos közleményben tudatták, hogy hivatalosan lezárult a Magyarország elleni eljárás a bírák kényszernyugdíjazásának ügyében, uniós források pedig ezen kívül azt is közölték az MTI-vel, hogy lezárult két másik, korábban indított uniós jogsértési eljárás is; az egyik a hatástanulmányokra vonatkozó uniós szabályok átültetésére vonatkozott, a másik pedig szintén környezetvédelmi természetű és a Girincsi Nagyerdőben keletkezett kár miatt indult még 2010-ben. A szén-dioxid geológiai tárolását szabályozó direktíva nem megfelelőnek tartott átültetése miatt pedig öt másik országgal együtt szerdán Magyarország ellen is új, a második szakaszba léptette a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság.