A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú, többfeladatú harcászati repülőgépeket használ, amelyek jelenleg légtérvédelmi és légtérrendészeti feladatokat látnak el. A közvetlen légi támogatásra mind a repülőgépeket, mind a pilótaállományt fel kell készíteni. A HM közleménye szerint a Gripen vadászgépek szükséges fejlesztéseire 2,8 milliárd forintot csoportosít át a kormány.

Ismertetésük szerint a közvetlen légi támogatási képesség (close air support - CAS) megszerzése a szaktárca 10 éves hosszú távú fejlesztési tervében is szerepel. A mostani döntés értelmében a fejlesztést, amely - mint írták: "a honvédség legmodernebb fegyverrendszerének műveleti képesség-fejlesztését jelenti" - a tervezettnél előbb valósíthatja meg a tárca.

Emellett a fejlesztés révén a V4-es országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) által felállítandó harccsoport közvetlen légi támogatási feladatainak vállalásával Magyarország a második legjelentősebb hozzájáruló nemzetté válhat a harccsoporton belül.

A V4-kötelék a tervek szerint 2016 első felében, az Európai Unió szárazföldi gyorsreagáló erő részeként hat hónapon át készenléti szolgálatot fog adni. A műveleti fejlesztést ekkorra kell befejeznie Magyarországnak.

A légi támogatási képesség kialakításához szükséges forrás biztosításával a kormány - a változó biztonsági környezetre is tekintettel - rövid időn belül jelentősen növeli a Magyar Honvédség országvédelmi képességét, és egyúttal a visegrádi partnerországok felé mutatott magyar elkötelezettséget is bizonyítja - írta a HM közleményében.