A jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint az állam támogatást nyújt a szociálisan hátrányos helyzetben levőknek ahhoz, hogy jogaik érvényesítésére szakszerű jogi tanácsot és jogi képviseletet kapjanak. Az alapvető jogok biztosa annak a rendelkezésnek az alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon, amely alkotmányjogipanasz-eljárásokban kizárta az ilyen típusú támogatás lehetőségét.

Az Ab kedden meghozott döntése szerint miután az alkotmányjogipanasz-eljárásban kötelező a jogi képviselet, a rosszabb anyagi helyzetben levők - akik nem vagy csak aránytalan áldozattal képesek megfizetni az ügyvédi költségeket - nem tudnak élni az alkotmányjogi panasz nyújtotta jogorvoslat lehetőségével, ami ezáltal vagyoni helyzeten alapuló megkülönböztetést eredményez.

Az alaptörvény tartalmazza, hogy Magyarország az alapvető jogokat - többek között - vagyoni helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül biztosítja, az alkotmányjogi panasz pedig az alapvető jogok védelmére szolgál. Az alapjogokban való egyenlőség a kötelező jogi képviselet mellett tehát csak akkor biztosítható, ha az alkotmányjogi panasszal mindenki egyenlően érvényesítheti jogait - tudatta közleményében az Ab, amely szerint az alaptörvénnyel ellentétes a jogi segítségnyújtásról szóló törvény vizsgált rendelkezése, és ezért azt megsemmisítette.

Az Ab döntése értelmében tehát alkotmányjogi panasz esetén is részesülhetnek állami támogatásban a szociálisan hátrányos helyzetűek ahhoz, hogy jogaik érvényesítésére szakszerű jogi tanácsot és jogi képviseletet kapjanak.