Az emberek különféle jövedelmi szinteken élő csoportjaira jellemző fogyasztói kosarak alapján számították ki a havi infláció szintjét minden uniós tagállamban 2019 eleje és idén szeptember között a Bruegel Intézet munkatársai - írja a G7 az adatokat elemző cikkében. A jövedelmi csoportokat az adatbázis kvintilisenként tartalmazza.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha a lakosságot sorba állítanánk, és öt egyenlő nagyságú csoportra osztanánk fel a jövedelem nagysága alapján, akkor ezeket az ötödöket kapnánk meg. A legalsó ötödben Magyarország esetén azok emberek voltak 2020-ban, akiknek a havi nettó jövedelme kevesebb volt, mint 73 523 forint (alsó ötöd), a legfelsőben azok, akiké meghaladta a 212 290 ezer forintot (felső ötöd).

Míg 2022 elején az alsó ötöd kisebb inflációt tapasztalhatott, mint a felső, a különbség az év első felében folyamatosan eltűnt. Nyár végétől már az alsó ötöd szenvedte meg jobban az inflációt, ami minden jövedelmi szinten sokkal magasabb lett ekkorra. A KSH összesített kereken 20 százalékos átlagos adata helyett ez a réteg 25 százalék feletti inflációt szenvedhetett el szeptemberben.

Nem hatásos az árstop?

Az általános inflációban is jelentős szerepet játszó, szeptemberre 35 százalékosra emelkedő élelmiszer-drágulás egyre jelentősebben sújtotta a rosszabbul keresőket. Bár a február 1-től bevezetett kiskereskedelmi árstopoknak leginkább az alsó ötödben kellett volna megfogniuk az inflációt, hiszen arányaiban itt költik a legtöbb pénzt az emberek élelmiszerre, ebben a kategóriában a drágulás tovább folytatódott, és egészen szeptemberig egyre nagyobb mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az alacsonyan keresők inflációja magasabb volt.