Az intézkedés lényege, hogy az ország 109 kórházából, azon belül is a gazdasági területről kiemelik a pénzügyeseket, akiknek a jövőben a fenntartó lesz a munkáltatójuk, miközben fizikailag továbbra is az adott kórházban dolgoznak majd. A levél szerint az átcsoportosítás a kórházak költségcsökkentését célozza. A levél szerint a lépéssel a kórházak gazdálkodási önállósága nem változik, a rendelkezésre álló források feletti döntések befolyásolása nem cél - írja a lap.

A kórházigazgatóknak január 6-ig kell a fenntartónak megküldeni a listát az érintett dolgozók számáról és az általuk ellátott feladatokról.

A lap szerint a kórházvezetők kisebb merényletként értékelik a tervezett intézkedést, különösen, hogy semmilyen egyeztetés nem zajlott a lépésről a kórházszövetséggel. Többen ezért a szervezet rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezték, ám ezt meg kell előznie egy soron kívüli vezetőségi ülésnek.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár hivatalba lépésekor, 2015 őszén beszélt először a kórházigazgatók felett álló kancellária-rendszer kiépítéséről, amely szerinte hatékonyabbá tenné az intézmények működését. A Magyar Kórházszövetség és a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János aggályainak adott hangot a tervvel kapcsolatban, s 2016 novemberében már úgy tűnt, kórházi kancelláriarendszer ebben a kormányzati ciklusban biztos nem lesz.

Ugyanakkor Ónodi-Szűcs a Magyar Időknek adott decemberi interjújában utalt rá, hogy az ellenállás dacára idén megkezdi az új struktúra megalapozását, megerősítve a kórházakat fenntartó ÁEEK-et, hogy növelhessék az intézmények feletti kontrollt és megszüntessék a párhuzamosságokat.