Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon.

Az Európai Bizottság döntéséből kiderül, hogy a távközlési szektorra vonatkozó különadó-szabályokra vonatkozó vizsgálathoz hasonlóan - ezt az ügyet sem tartja szükségesnek az Európai Bíróság elé vinni - írta közleményében az NGM. Az Európai Bizottság korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a kiskereskedelmi adó diszkriminatív, mert hátrányos helyzetbe hozza a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat, továbbá úgy vélte, hogy az árbevétel-alapú adó mértéke nem lehet progresszív.

Kapcsolódó

A magyar kormány üdvözli az Európai Bizottság mai döntését, hiszen megerősíti azt a következetesen képviselt magyar álláspontot, mely szerint az ágazati különadó nem sértette az uniós jogot - véli a minisztérium.

A kormány mind a mai napig büszke arra, hogy nem a hazai magánszemélyeket, hanem a "multikat" adóztatta meg, ennek érdekében, hogy kisboltokat ne sújtsa a kereskedelmi különadó, az adót a forgalom függvényében sávosan vetették ki. Az adónem három évig élt, addig mintegy 86 milliárd forintot fizettek be a multik.

Ráadásul az árbevétel meghatározásakor figyelembe kellett venni a kapcsolt cégek bevételeit is, így fordulhatott elő, hogy az egy cégben működő külföldi tulajdonú diszkontlánc az adó hatálya alá tartozott, míg a "legnagyobb magyar üzletlánc"-nak, amely franchise rendszerben külön cégekként működik nem kellett adót fizetniük. Az ügyben a Spar csoporthoz tartozó Hervis Magyarország fordult a magyar bírósághoz, amely az ügyet az luxembourgi Európai Bírósághoz utalta.

A luxembourgi döntés szerint a konkrét (Hervis) ügyben a magyar bíróságoknak kell a vizsgálatot indítani és levonni a következtetést. Az ügy a székesfehérvári bíróság előtt van, vélhetően a vita a Kúria előtt végződik.