A kormányablakban dolgozó nő szervezett elkövetői csoport által szállított külföldieknek intézett valótlan tartalmú okmányokat; a kerületi ügyészség vádat emelt ellene.

A vádirat szerint egy 31 éves nő a Fővárosi Kormányhivatal XX. Kerületi Hivatalának kormányablakánál okmányirodai ügyintézői munkakörben dolgozott. Feladatai közé tartozott a személyazonosító igazolványok és az útlevelek kiadása, amely során, ha a kérelmező honosítási okiratot mutatott be, akkor egy ,,Képnézegető" alkalmazást kellett a vádlottnak igénybe vennie a személyazonosság ellenőrzése céljából - közölte a főügyészség.

Kapcsolódó

Az ügyintézővel kapcsolatba lépett egy - a nyomozás során egyelőre - ismeretlenül maradt, szervezett elkövetői kör, és rábírta, hogy 2015 júniusa és 2016 decembere között 168, többek között ukrán, orosz, azeri, iráni, albán állampolgárságú személy részére valótlan tartalmú - a kérelmező személyek fényképével ellátott, azonban különböző, honosított magyar állampolgárságú személyek adatait tartalmazó - magyar magánútlevelet és személyazonosító igazolványt állítson ki. A vádlott összesen 198 darab valótlan tartalmú okmányt állított ki, és ezzel az Európai Unió tagállamának okmányaihoz juttatta a nem uniós polgárokat, A nő a ,,Képnézegető" alkalmazást szándékosan nem vett igénybe.

Az ügy másik vádlottja, egy 38 éves ukrán férfi is így jutott valótlan tartalmú útlevélhez a nőtől, amellyel az Egyesült Királyságba távozott. Ott azonban később elfogták, és a magyar hatóságoknak átadták. A férfi jelenleg letartóztatásban van.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a nő ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntette, valamint 198 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette; a férfi ellen 1 rendbeli, felbujtóként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra.

A törvény a nő terhére rótt cselekményeket - a halmazati szabályokra figyelemmel - öttől tizenöt évig terjedő, a férfi terhére rótt cselekményt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.