A gazdasági lassulás várhatóan 2023-ban tovább fokozódik, az alapvető áremelkedési trendek a jövő évben is megfigyelhetőek lesznek – írja a Creditline.

A további költségvetési politikai lépések célja, hogy enyhítsék a háztartások jövedelmének csökkenését, és segítsék elkerülni a gazdasági teljesítmény visszaesését, noha az csak tartósan magas költségvetési hiány árán sikerülhet.

Még fájdalmasabb lehet a magas üzemanyagár

A HICP-infláció – azaz a harmonizált fogyasztói árindexek alapján számított infláció, amely révén az EU tagországok inflációs mutatói összehasonlíthatók – szeptemberben 20,7 százalékra gyorsult, miután részben feloldásra került a lakossági energia árplafonja. Az infláció az előrejelzések szerint továbbra is magas marad, hiszen a rendelkezésre álló statisztikák hónapról hónapra meghaladták az elemzők várakozásait, valamint a számok is egyre inkább kedvezőtlen pénzromlási folyamatokra utalnak. 

Egyes elemzők azt feltételezik, hogy az üzemanyagárak felső határa 2023 első hónapjában csúcsosodhat ki, feltehetően az ellátási zavarok hatására.

Ezt követően február 5-e után is az ellátási lánc akadozása sújthatja hazánkat, hiszen az uniós szankciók értelmében a Mol-csoporthoz tartozó szlovákiai Slovnaft vállalata már nem szállíthat orosz olajból készült termékeket külföldre, így Magyarországra sem.

Egy nyári sajtóközlemény szerint az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét – annak 6 éve való bevezetése óta először –, 2023. július 1-jétől 0,5 százalékra emeli. A tőkepufferek célja a gazdaság egészét veszélyeztető pénzügyi kockázatok csökkentése. A döntés meghozatalát a jelenlegi gazdasági helyzet erőteljesen sürgette, hiszen a fennálló kockázatok – mint a lakáspiac túlértékeltsége, az elszálló nyersanyagárak vagy az ellátási lánc globális szintű zavarai a háborús helyzettel összefüggő bizonytalansággal tetézve – egyelőre nem mérséklődtek.

Hová tart a lakáscélú hitelek piaca?

Két ellentétes hatás is alakította a hitelpiacot az idei évben. Egyrészt a lakossági és a vállalati szegmensben is kimagasló volt a kibocsátott kölcsönök aránya az év első felében a Széchenyi Kártya Program GO! konstrukciója, valamint az NHP Zöld Otthon Program révén. Ezzel ellentétesen, a fizetési moratóriumban érintettek köre folyamatosan csökkent, amely a felvett hitelek állományának fokozatos csökkenéséhez vezetett.

Az ellentétes folyamatok, valamint az év második felében begyűrűzni látszó gazdasági visszaesés hatására a vállalati hiteldinamika 15 százalékot, míg a lakossági hiteldinamika 11 százalékot tett ki az MNB júniusi adatai szerint. A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint alakult az év második felében mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben a hitelfelvételi tendencia a hitelfeltételek szigorodása, az ingatlanpiac túlértékeltsége, valamint a háztartások csökkenő megtakarítása miatt.