A klinikai vizsgálatban nem ugyanolyan összetételű készítménnyel dolgoztak, mint ami most forgalomba kerülhet, mert a kisebb mennyiségű készítmény és a tömegtermelés során előállított orosz oltóanyag nem teljesen egyezik az iratok szerint - értesült a Népszava. Erre a felvetésre is választ várt több szakértő - akik közül néhányan visszaléptek -, amikor a Szputnyik V vakcina engedélyezése során kikérte álláspontjukat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).

Az alacsony oltási kedv nagyrészt a vakcinák iránti bizalom hiányára vezethető vissza, amelynek oka elsősorban a hiányos tájékoztatás. Amennyiben a lap információja igaz, nyilván ez sem erősíti az oltási hajlandóságot. Meg az sem, hogy félő: az orosz vakcina engedélyezésében résztvevő szakértők nem a saját legjobb meggyőződésük alapján, hanem állítólag némi kormányzati nyomásra bólintottak rá sietve az oltóanyagra, s a külgazdasági és külügyminiszter leszerződött mindjárt egymillió adagra - olvasható a blogon.

Kapcsolódó

A kormány a koronavírus-vakcinák engedélyezési eljárását felgyorsítandó arról döntött, hogy minden olyan, a világban alkalmazott oltás, amellyel több mint egymillió embert oltottak be és veszélyhelyzeti felhasználási engedélyt kapott, Magyarországon is megkaphatja ezt az engedélyt. Ugyanakkor hangsúlyozták: ettől függetlenül minden behozott vakcinát a felhasználás előtt a Nemzeti Népegészségügyi Központ külön is ellenőriz.

A jogász szerint ennél azért alaposabb, tételes tájékoztatást is kaphatnánk például a koronavírus.gov.hu oldalon arról, melyik vakcina mennyire hatásos, milyen mellékhatásokkal kell számolni, ezeket a gyártók megfelelően dokumentálták-e. Nem kevésbé lenne fontos, mikor és hol kezdődnek meg a tömeges oltások, azokról hogyan fogunk tájékoztatást kapni, és az egyes készítmények között miként választhatunk.

Büntetőjogászként felhívta a figyelmet néhány kérdésre:

  • Amennyiben a vakcinák vizsgálata során bárki valamilyen szakmai mulasztást követett el, az kimerítheti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását.
  • Ha bárki utasítást adott a szakmai protokollok akár csak részleges figyelmen hagyására, az hivatali visszaélés lehet. A hamis szakértői vélemény büntetőjogi szempontból azonosan ítélendő meg a hamis tanúzással.
  • Aki pedig bűncselekmény útján bárkinek kárt okoz, ezért polgári jogi felelősséggel tartozik. Állni kell a másoknak okozott anyagi kárt, a nem számszerűsíthető hátrányokért pedig sérelemdíj követelhető.

Magyar György szerint a tűzzel játszik, aki a szakmai szabályok figyelmen kívül hagyásával engedélyezi humángyógyszerek alkalmazását. De reméli, hogy mindez felesleges gondolatkísérlet, és a büntetőjognak semmilyen szerepe nem lesz az oltási kampányban.