A külgazdaságról viszonylag kevés a politikai vita, ami baj - nyitotta előadását Prőhle Gergely. Olyan időket élünk ugyanis, amikor a legjómódúbb államokban is erősödik a szkepticizmus. Erős kétely merül fel, hogy a szolidaritás milyen mértékig vállalható a jövőben, így világos magyarázat szükséges mind a helyi politikusok, mind az uniós szereplők részéről. Példaként mondta, hogy Németországban a megnyíló munkaerőpiac is egyre több magyar munkaerőt tudna felszívni, de például Svájc példáján látni, hogy nehéz lesz a munkaerőigényt és az idegen népekkel kapcsolatos előítéleteket feloldani.

Európa szerte azt látni, hogy mindenki próbálja a kapcsolatait úgy rendezni, hogy a válságból jól jöjjön ki, legyen szó energiabeszerzésről, kereskedelemről, vagy bármi másról - mondta Prőhle, aki szerint ide kapcsolódik, hogy a V4-ek lobbiereje nagyon erős, így képesek vagyunk együtt olyan forrásokat mozgósítani, amiket egyedül nem lenne lehetséges.

Az orosz gázfüggőséget viszont nem fogjuk tudni kiváltani, de ha az energiahálózatokat összekötjük, akkor az nagyban befolyásolhatja az ország tőkevonzó képességét, illetve azt, hogy mennyire lehet bevonni ebbe a rendszerbe a például a megújuló energiaforrásokat. Ugyanez a helyzet az úthálózattal kapcsolatban is - tette hozzá Prőhle.

Mindnyájunk érdeke, hogy a V4-ek együttműködése látható legyen, ide kapcsolódik az is, hogy az utóbbi időben sok politikai üzenet szólt arról, hogy mekkora gazdasági potenciál a régióba. Ez így van - hangsúlyozta a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, majd hozzátette, hogy annak érdekében, hogy ez így is maradjon, nagyon fontos lenne, hogy üzleti szereplők és a politikai élet képviselői még szorosabban működjenek együtt.