Varga Mihály leszögezte: a kormány továbbra is 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tervez 2013-ban és 2014-ben. "Egyelőre nincs olyan feladata a minisztériumnak, hogy újraértékelje az államháztartási hiány mértékét" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jelenleg olyan minimális mértékűek az elmozdulások a költségvetés egyes sorai között, hogy ezek hatását összesítve, nagyjából a tervezett szinten lehet az év végén a hiány.

"A május 10-i kormányzati döntéssel, valamint a júniusban előterjesztett, júliusban elfogadott egyenlegjavító intézkedésekkel együtt a magyar költségvetés biztosít arra fedezetet, hogy ez a pedagógus bértábla ezekkel az arányokkal el tudjon indulni" - közölte a miniszter.

A pedagógusok béremelésének távlati hatásairól elmondta: a 2015 és 2017 közötti, évi 10 százalékos béremelés évente mintegy 45-50 milliárd forintnyi többletbért jelent a pedagógusoknak. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a pedagógusokkal szemben jelentős elmaradást kell pótolni, hiszen "az uniós tagországokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy a pedagógusok a feladataikhoz viszonyítva rosszabb bérhelyzetben voltak, mint akár a többi közép-európai országban".
Kijelentette: a lépcsős bevezetés a költségvetés számára többletterhet nem jelent.

"Még azok a tételek is, amelyek elindítása későbbre került, mint ahogy azt a kormány várta - az e-útdíj vagy a pénztárgépek központi bekötése -, sem jelentik azt, hogy a kormány ne tudná kényelmesen tartani a három százalék alatti hiánycélt" - fogalmazott Varga Mihály.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán jelentette be, hogy átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptember 1-jétől. A pedagógus-életpályamodell tervezett teljes béremelésének 60 százaléka idén, a többi 40 százaléka 2017-ig évente 10 százalékos emeléssel valósul meg.