Az indítványozók szerint a szabályozás tartósan fennálló és súlyos alapjogsérelmet okoz azok számára, akik nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Az alkotmánybírák szerint viszont a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába - olvasható az Indexen.

Az elmúlt hónapokban csaknem ezer alkotmányjogi panasz érkezett az alkotmánybírósághoz, amiben az indítványozók a védettségi igazolvánnyal összefüggő egyes rendelkezések megsemmisítését kérték. Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsának határozata azonban megállapította, hogy az alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az alaptörvényben megállapított mértékben túl korlátozható.

Kapcsolódó

A testület ez alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését. A jogalkotó pedig eleget tett az Alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásai fényében rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét. 

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert az oltást felvették vagy a fertőzésen átestek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn: ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.