A törvényjavaslat egyik része arra irányul, hogy egészítsék ki a Btk.-t a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetésére vonatkozó rendelkezésekkel.

Eszerint, aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.

Kapcsolódó

A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő tragikus veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.

A javaslat indoklása szerint a jogalkotó ezzel a Btk.-tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.

Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.