Magyarország a kezdetektől részese az európai környezet- és egészségvédelmi folyamatoknak és kiemelt stratégiai partnere az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) – mondta Pintér Sándor belügyminiszter, a WHO VII. Környezet és Egészség Miniszteri Konferenciájának sajtótájékoztatóján Budapesten.

Hozzátette: a kormány kiemelt stratégiai partnerként kezeli a WHO-t és az egészségügy területén a mindennapos tevékenységet is a WHO iránymutatásai határozzák meg. Fontos cél, hogy a magyarok egészségben eltöltött életévei emelkedjenek, valamint a szűrővizsgálatok kiterjesztése, és az egészségügyhöz való hozzáférés biztosítása is a kiemelt feladatok között szerepel.

Merészebb vállalást tett Magyarország

Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biodiverzitás külön-külön is komoly témák, ennek következményeire is fel kell készülni, mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszer. A világjárvány után a világgazdaságot egy válságot okozó állapotból kell kirángatni. Az energiaválság során olyan megoldásokat kell választanunk, melyek megfelelnek az emberek igényeinek, de sokszor a legnemesebb célok elérése is komoly nehézséget okoz. A fenntarthatósági célkitűzések között említette: hogy a klímasemlegesség érdekében az eddigieknél is ambiciózusabb vállalásokra van szükség.

Magyarország eddig azt vállalta, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, de most egy merészebb vállalást tettek és 50 százalékos célértéket határoztak meg.

A miniszter szerint előrelépés várható az energiahatékonyságban is, a megújuló energiafelhasználás Magyarországon jelenleg 21 százalékon áll, de 2030-ra 29 százalékra fogják növelni.

Nagyon nagy lemaradásban vagyunk

A covid a jövőből érkező képeslap volt, meg kell értenünk azokat az okokat, hogy milyen jellegű volt ez a krízis

– mondta Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke. 

A pandémia egy komplex feladatrendszert jelentett mindannyiunk számára, ez volt az elmúlt évtized legnagyobb kihívása – tette hozzá. A klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, a célok megvalósítása tekintetében nagyon kisiklottunk. A legoptimistább számítások szerint a kitűzött klímacélok 15-19 százalékát valósítottuk meg, ezért sebességet kell váltani, útvonalat kell változtatni.

Mert mint mondta, ez az egyetlen lehetőségünk arra, hogy elkerüljünk egy következő világjárványt. Tudósok szerint 28 százalék esély van arra, hogy a covidhoz hasonló pandémiát éljünk át a következő tíz évben. A kérdés csak az, hogy ez mikor jön és mennyire leszünk erre felkészülve.

Bármit teszünk vagy nem teszünk ez alatt a tíz év alatt az óriási hatással lesz a következő generáció életére. Ezért a hármas környezeti válság kezelése kell, hogy legyen a legfontosabb a közeljövőben.

A kormányoknak lépni kell

Átalakító változásokra van szükség a kormányok részről, a tagállamok választhatnak úgynevezett roadmap-eket, hogy a kitűzött célok minél inkább megvalósuljanak, mondta Brigit Staatsen, az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Munkacsoportjának elnöke. A budapesti WHO konferencia egy deklaráció, vagyis egy nyilatkozat aláírásával zárul majd.