Az Európai Unió koronavírus-járvány utáni gazdaságélénkítő programja, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből Magyarország számára eredetileg 5800 milliárd forint járt volna. Azonban Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Orbán Viktor április 23-i tárgyalása után egy nappal, szombaton jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy lemondanának a támogatás hitelrészéről. Így összesen csak a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást hívja le a kormány.

Az Európai Bizottság a támogatás felhasználását több szabályhoz is köti: egyrészről a beruházások minimum 37 százalékát kötelező klímavédelmi, zöldberuházásokra fordítani, másrészről megköveteli a társadalmi konzultációt, vagyis hogy valamennyi érintett civil és önkormányzati szereplő véleményét kérjék ki.

Kapcsolódó

Utóbbit viszont a kormány csak formailag biztosította, a hazai szervezeteket, érintetteket csak értesítették, de nem kérték ki a véleményüket. Az érintett civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy bár a kormány által publikált tervek sok előremutató részt tartalmaznak, olyan hiányosságaik vannak, amelyek miatt a beruházások nem feltétlenül térülnek meg.

Az Energiaklub szakpolitikai intézet például elsősorban az energiahatékonyság javítását célzó intézkedéseket hiányolta. Pej Zsófia, az Energiaklub programvezetője szerint: „Nagyon jó, hogy a megújuló energiákra gondoltak a tervezők és próbálják zöldíteni az energiaszektort, ugyanakkor ha ezt nem előzi meg az energiahatékonyság növelése, akkor ez olyan, mint egy lyukas vödörbe öntött pénz”.

Emellett problémát jelenthet az energetikai zöldítés egyoldalúsága, vagyis hogy amíg a napenergiát minden eszközzel támogatja, a szél és a biogáz felhasználását viszont hanyagolja a terv. A program másik komoly hiányossága a vízgazdálkodás terén érzékelhető, ahol a hagyományos mezőgazdasági szempontokat részesítik előnyben. Főként öntözőrendszerek fejlesztésére, csatornákra és szivattyúkra tervezik költeni a források többségét.

Dedák Dalma, a WWF szakértője szerint viszont a vizek megtartására legalább ekkora, ha nem nagyobb szükség lenne a szárazodás ellen.

„Az öntözésfejlesztési beruházások mellé ugyanannyira szükség lenne vízmegtartó projektek támogatására is, hogy legalább arányban legyenek ezek a beavatkozások” – tette hozzá Dedák Dalma.