Elvileg a közbeszerzési rendszer célja, hogy az állami szereplők olyan módon szerezzenek be árukat, szolgáltatásokat, vagy rendeljenek meg építési beruházásokat, hogy eközben a lehető leghatékonyabban költsék el a közpénzeket. A cél, hogy valódi versenyben válasszák ki a legjobb ajánlatokat.

A tavalyi rekordév volt, soha ennyi pénzt (mintegy 3500 milliárd forintot) nem költöttek még közbeszerzéseken keresztül - amihez hozzájárult, hogy választási év volt, valamint az, hogy az uniós forrásokat mielőbb le akarta kötni az előző Orbán-kormány.

Kapcsolódó

A közbeszerzések során elköltött pénz nagyjából kétharmadát uniós értékhatár feletti eljárásokban pályáztatják, ugyanakkor, ha az eljárások számát tekintjük, akkor a kétharmadát nemzeti szabályok szerint költik el - írta a K-Monitor blogja.

Trükkök a törvényben

A Közbeszerzési Hatóság (KH) statisztikája szerint a nyílt eljárások a nyilvánosan indított eljárások, azaz ide sorolják közbeszerzési törvény 113. és 115. paragrafusa szerinti eljárásokat is. Ezek azonban gyakran csak látszatversenyt hoznak.

A 113. paragrafus szerinti eljárások az úgynevezett összefoglaló tájékoztatással induló eljárások, amelyek nem jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben, csak a KH honlapján a közbeszerzési adatbázisban - a keresésben gyakorlattal nem rendelkezők számára észrevehetetlenül, amelyekre csak néhány napig lehet jelentkezni, illetve az ajánlatkérő maga is kiválaszthat legalább három ajánlattevőt, akiket meghív az eljárásra.

A 115. paragrafus a 300 millió forint értékhatár alatti építési beszerzésekre vonatkozik, amelyeket nyilvános hirdetmény közzététele nélkül is lebonyolíthatnak az ajánlatkérők. Nyílt eljárást is választhatnak, de ez ebben az esetben azt jelenti, hogy az ajánlatkérőknek hirdetmény közzététele helyett elegendő, ha az általuk kiválasztott öt ajánlattevőnek küldenek ajánlattételi felhívást, és alkalmassági követelményt sem kell előírniuk.

A közbeszerzési adatbázisban megjelenő eljárásokkal kapcsolatban - ahol kereső sincs - a K-Monitor elemzésében megjegyezte, hogy véleményük szerint azoknak, akik nem meghívással vagy informális módokon jutnak információhoz a pályázati lehetőségről, semmi esélyük nincs arra, hogy ezekre rátaláljanak.

Az uniós értékhatár feletti beszerzéseket ugyanakkor jelentős részben nyílt eljárás keretében bonyolítják le. Azonban más országokkal összevetve még mindig viszonylag magas a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya (9,7 százalék volt 2016-ban) hazánkban, és a csak egy pályázós eljárások száma (35-37 százalék az elmúlt években) - írta elemzésében a K-Monitor blogja. (Meghökkentő adat - mégis az EU-pénz a magyar gazdaság motorja? - ezt a cikket is olvassa el!)

A közbeszerzések változatlanul a klientúraépítés és politika-finanszírozás egyik elsődleges csatornái. Erről szólnak a kormányzati kommunikációs pályázatok, Tiborcz István vagy Mészáros Lőrinc sikerei, a magyar Microsoft körüli botrány és az abban érintett hazai cégek megbízásai, és még lehetne sorolni - írta a K-Monitor.

A kép forrása: kozbeszerzes.hu