Túl nagy a megegyezéskényszer nyomása a magyar kormányon, hogy ne módosítsa a három kifogásolt törvényt az EB által elvárt módon - mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet közgazdásza. A szakértő szerint akár már a Nemzetközi Valtaalappal (IMF) a készenléti hitelmegállapodás szóló tárgyalások megkezdésének feltételei közé is beépülhet a bizottság által jogilag problémásnak talált törvények visszavonása vagy megváltoztatása. A másik lehetséges forgatókönyv szerint a hitelmegállapodás elfogadásának lesz feltétele, hogy a kormány érdemi előrelépést tegyen a kifogásolt ügyekben. Az azonban mindkét esetben egyértelmű, hogy az EB eltökélt szándékaiban, az IMF pedig az európai feltételekhez köti a sajátjait; így ha a kormány IMF-hitelhez akar jutni, nem teheti meg, hogy ne változtasson.

Az EB most egy hónapot ad Magyarországnak, amit követően újabb felszólítást tehet - ezt részletes indoklással kell majd alátámasztania -, majd az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy; Darvas szerint azonban a hiteltárgyalások miatt valószínűtlen, hogy idáig eljusson a folyamat. Ezért a jelenlegi helyzet alapján nincs értelme az esetleges szankciók hatásán gondolkodni. Darvas szerint egyedül az meglepő, hogy az EB még nem tette közzé a részletes kifogásairól szóló, jogi érvekkel alátámasztott listáját, mint ahogyan azt korábban az Európai Központi Bank tette többször is a jegybanktörvénnyel kapcsolatban.

Hasonló a helyzet a túlzottdeficit-eljárás esetén is: valójában inkább a készenléti IMF-hitelről szóló megállapodás részeként elfogadandó makrogazdasági rész lesz az irányadó, ahol a Valutaalap részletesen kifejti az ország előtt álló makropályát, a megvalósítandó strukturális reformokat, illetve a gazdasági pálya módosulása esetén előálló alternatívákat. Az nem valószínű, hogy az EB ezt problémásnak találja majd, ezért a hitelmegállapodás megkötésének idején már minden bizonnyal nem kell az esetleges szankciók miatt aggódnunk - vélte Darvas.