Az előző évi adatokhoz képest - a ROLA 2012-es megszűnése miatt - 2013-ban a teljes magyarországi érkezésű kombinált árufuvarozási forgalom csaknem 4 százalékkal csökkent.

Annak ellenére, hogy a vasúti forgalom 5 százalékkal nőtt 2013-ban, a kombinált forgalom vasúti ágazaton belüli részaránya továbbra is megközelítően 12 százalék maradt, mivel az elektronikus útdíj bevezetését követően sem bővült érdemben. Ez az érték Európa fejlettebb részén 20 százalék körül mozog.

A központi régió szerepe annak ellenére tovább erősödött, hogy a teljes magyarországi kombinált összforgalom csökkent, hiszen - a három budapesti terminál forgalmának köszönhetően - a konténeres szállításnak az intermodális forgalmon belüli részaránya 4 százalékkal nőtt.

Az MLSZKSZ szerint a hazai intermodális fuvarozás közúttal szembeni versenyhátrányának egyik oka, hogy a magyarországi vasúti infrastruktúra használatának díja a legmagasabbak között van Európában. A másik ok pedig az, hogy nincs a vasúton menetrendszerűség - kivéve irányvonatok - és az elmúlt 20-30 évben elmaradt fejlesztési/fenntartási munkák miatt jelentősen romlott a vasúti pályák állaga. Ebből következik az is, hogy az eseti küldemények vasúti fuvarozása drága, nem kiszámítható, és nem tervezhető, így nem is hatékony.

Amennyiben a megfelelő átalakítások és fejlesztések megtörténnek, és a korszerű közlekedési rendszer kiépül, az intermodális szállítás állami támogatás nélkül is versenyképessé válik - véli Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.