A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Egyszerűbben nyithatnának befektetési számlát a külföldön élő magyarok, ha a parlament is támogatja az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának javaslatát, amelyet a hírek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium is támogat. A pénzmosás elleni törvény módosításával lehetővé válna, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók anélkül nyithassanak befektetési számlát ügyfeleiknek, hogy az érintettek személyesen megjelennének a bankfiókban. Bár az eredeti javaslat a távoli befektetési számlanyitást annak tette volna lehetővé, akinek már van folyószámlája az érintett pénzintézetnél, a bizottsági módosító alapján ez már nem feltétel. A számlát akaró ügyfél a pénzintézet online felületén jelentkezhetne, személyes okmányait beszkennelve, e-­mailen vagy faxon juttathatná el adatait a szolgáltatóhoz. Arról pedig, hogy valóban személyesen "azonosított" ügyfélről legyen szó, úgy gondoskodnának, hogy az érintett ügyfélnek egy más országban vezetett folyószámla adatait is meg kell adnia, ahol borítékolhatóan megtörtént a személyes azonosítás.

Szakértők szerint az online számlanyitás lehetőségét azért forszírozza a kormányzat, hogy új piacot teremtsen az állampapír-vásárlásoknak. Ugyanakkor érdekes, hogy a bankrendszer közel két évtizede hiába próbálkozik az írásbeliség lazításával, eddig mindig elutasították a javaslatokat. Magyarországon például az előre feltölthető ajándék bankkártyák azért nem lehetnek a kereskedőcégek által kibocsátott ajándékutalványok versenytársai, mert a honi szabályozás a kártyát megvásárló és a megajándékozott számára is személyes azonosítást ír elő.

Bár, mint látszik, tartalmilag elfogadható lehet az írásbeliség lazítása, ám a mostani elképzelés sem átfogó módon szabályozná újra a rendszert, csak egyetlen, meghatározott ügylet és adatszolgáltatás tekintetében kerülne sor a szigorú szabályok fellazítására. Ehhez a kivételezéshez ugyanakkor érdemi közgazdasági, bankszakmai vagy társadalmi érdek nem társul − vélekednek a szakértők. Jogi szempontból sem tűnik kiérleltnek a javaslat, hiszen például a külföldi szolgáltató esetében olyan banktitoknak minősülő (személyes) adat kiadását irányozná elő a szabályozás, amelyre magyar jogszabálynak aligha lehet befolyása.