A dokumnetumból kiderül, az érintettek 5,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy határidőn túl fizet adót, míg a telefonszámlák, hitelek és közlekedési bírságok esetében, ez az arány 10 százaléknál is magasabb. Az okok között szerepelhet, hogy ezen tartozások sokszor nagyobb összegek és ezért nem férnek bele már a családi költségvetésbe. Sok esetben az is előfordul, hogy az érintettek arra számítanak, hogy a mobilszolgáltatók nem tesznek majd lépéseket a tartozások behajtására, illetve arra várnak, hogy hiteleik törlesztésében külső beavatkozással valamilyen kedvező fordulat történik.

Az oktatási költségek és a lakbér szintén azok a tartozások, melyekre jobban figyelnek az emberek, mivel még itt is csak az érintett megkérdezettek kevesebb, mint 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy késik ezekkel a tételekkel.

Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy nem érdemes várni, amikor egy tartozás rendezése nehézségekbe ütközik, hanem azonnal javasolt felvenni a kapcsolatot a szolgáltatóval vagy a követelés kezelőjével. Akik kivárnak, vagy nem kommunikálnak tartozásukkal kapcsolatban, később meglepődnek azon, ha ki nem fizetett tartozásuk a jogi költségeik miatt jelentősen megnő, vagy esetleg KHR (korábbi BAR) listára kerülnek.

A férfiak és a nők hasonlóan nyilatkoztak a tekintetben, hogy melyik számla kifizetésével késnek általában. Két helyen mutatkozik jelentősebb eltérés a két nem képviselői között, a férfiak ugyanis nagyobb arányban fizetik ki a televízió előfizetést időben, mint a gyengébbik nem képviselői. Valószínűleg az idei foci EB miatt ez a preferencia nem fog változni. A jelzáloghitelek kifizetését viszont a nők jóval előrébb helyezik a kifizetendők listáján, mint a férfiak.

A középfokúnál alacsonyabb és a középfokúnál magasabb végzettségűek kereseti lehetőségeik következtében is jelentős különbségeket mutatnak a tekintetben, hogy hány százalékuk nem fizeti ki időben az adott számlákat. Az alacsonyabb végzettségűek a legnagyobb arányban az adókat fizetik ki, míg a magasabb iskolázottságúak inkább az oktatási költségeket veszik előre. A középiskolát vagy ennél kevesebb iskolát végzettek legnagyobb mértékben a vezetékes telefonszámla kifizetését, míg a magasabb iskolázottságú érintettek a közlekedési bírságok befizetését halasztják el.

Nemzetközi összehasonlításban azt látni, hogy a közlekedési bírságokat a legtöbb Európai országban késve fizetik az emberek, illetve az egyéb hiteltartozások kiegyenlítése kerül még a fizetendő sor végére. Több nyugat-európai országban az óvodai és bölcsődei költségekkel késnek sokat a lakosok, ami a magas gyerekgondozási díjaknak tudható be. Görögország az egyetlen, ahol a lakosok a közüzemi díjakat fizetik a legnagyobb arányban késve, ami a helyi szabályozás sajátosságára utalhat.