A lakossági rezsicsökkentés legkevésbé hatékony, hosszú távon fenntarthatatlan módja a magyar állami szabályozás jelenlegi iránya, vagyis az adminisztratív árszabályozás és egy központi, állami tulajdonú energiaellátó csoport kialakítása - véli az energetikai szakértő.

Számukra is kérdés, hogy a nemzetközi piacok esése, legyen az akár az olaj-, gáz- vagy áramtőzsdéé, miért nem gyűrűzik be a lakossági tarifák további csökkenéseként. Meglátása szerint a kormánynak e tárgyban most lenne mozgástere. Vagyis ha nem adminisztratív úton, hanem a külföldi tőzsdéket követve, több piaci szereplő versenyében alakult volna a magyar lakossági energiaár, akár az is lehetséges lenne, hogy most ugyanezen, vagy még alacsonyabb szinten állnánk - mondta az elnök a lapnak.

A mindenkire egységesen vonatkozó árcsökkentés, állami áreltérítés szerinte valahol valamilyen körnek mindig kárt okoz. Ráadásul a lakossági rezsicsökkentés a közvélekedéssel ellentétben kevéssé a nagy külföldi szolgáltatóktól, sokkal inkább a lakosságon kívüli szektortól - vagyis a vállalkozóktól -, valamint az állami szereplőktől, így különösen az áram és a gáz nagykereskedelmét végző MVM Zrt.-től vont el forrásokat.

Attól, hogy a villamosenergia-tarifába "épített" különböző elemeket a rezsicsökkentés nyomán a lakosságról átterhelték az ipari felhasználókra, utóbbi körnek évi negyvenmilliárd forint többletköltsége (egyszersmind versenyhátránya) származott. Ez önmagában ötszázalékos áremelést jelentett volna. Ám mivel a lakosságon kívüli fogyasztók kiszolgálása egy sokszereplős, jól működő versenypiac, a nemzetközi áresések miatt ez az adminisztratív döntés végül nem növelte a tényleges árakat - mondta Uzonyi Zoltán.