A pénzügyi rendszer fejlődése, mélysége alapvetően hozzájárul a gazdaság növekedéshez - mondta Simor András jegybankelnök, az MNB Horgony elnevezésű konferenciáján. A pénzügyi közvetítőrendszer megkerülhetetlen: 1 százalékos hitel/GDP növekedés 1,8 százalékkal, 1 százalékos értékpiaci likviditási indikátor növekedés 0,3 százalékkal növeli a reál GDP-t. Simor szerint nem a gazdaság húzza a pénzpiacokat, inkább az mondható, hogy a fejlett pénzügyi rendszer alapvetően meghatározza a gazdaság növekedését és nagyban hozzájárul a gazdasági ciklusok kisimításához.

Az államnak részt kell vennie a pénzügyi szektor szabályozásában, de nem tudja átvenni a pénzügyi szektor szerepét - eltérő céljai miatt nem képes arra, hogy megfelelően allokálja a forrásokat. A túlzott szabályozás káros: a válságban a szabályozók is felelősek, mivel a szabályozás elégtelen volt és nem is hajtották végre.

A magyar bankrendszer megfelelően teljesített a megtakarítások allokálásában, nőtt a penetráció, nőtt a hitelezés - ezen belül kiemelkedően jól ment a kkv-hitelezés. Komoly lépéseket tett  a bankrendszer a tranzakciós költségek leszoratísára. Jelentős verseny volt a piacon és a kockázatok megosztása - legalábbis a vállalati banki oldalon - rendben volt. A kockázatmegosztás terén ugyanakkor a lakossági területen korántsem teljesítettek jól: komoly problémát jelentett a devizahitelezés felfutása. Az árazással olyan kockázatokat hárítottak a hitelfelvevőkre, amelyet azok nem tudtak kezelni. Túl bonyolult termékeket dolgoztak ki, amelyeket az átlagember nem tudott megérteni.

A bankrendszer hiteleinek durván fele a kkv-szektorhoz ment a válság előtt - hangsúlyozta Simor András. Miután a hazai pénzügyi közvetítőrendszer lényegében a bankrendszer feladata, mivel a tőkepiac Magyarországon meglehetősen gyenge, ezért a kkv-k tőkéhez jutása csak a bankokon keresztül mehetett végbe. A kkv-k hitelhez jutási feltételei folyamatosan enyhültek, amire a szektor egyre növekvő hitelkereslettel válaszoltak. Ebben az időszakban a banki kamatfelárak európai szinten voltak - sőt devizában Európában a legolcsóbb költségek mellett lehetett hitelhez jutni a kkv-knak.

Így jártunk a devizahitelekkel

Devizahitelezés nélkül sokkal lassabb, de kétségtelenül sokkal biztonságosabb gazdasági pályát futott be Magyarország - mondta Simor András. A jegybankelnök szerint a bankok közötti verseny hiánya megakadályozta a transzparens árazást. Kockázatalapú verseny volt a bankok között, ezen kockázatokról nem megfelelően voltak tájékoztatva az ügyfelek.

A fenti helyzet alapvetően változott meg a válsággal: a bank a túlzott kockázatok miatt megnövekedett veszteségeket a bankok árazással próbálják áthárítani azokra az ügyfelekre, akik még fizetni tudnak. Mostanra a magyar bankok kamatszintjei messze nem versenyképesek.

A bankrendszerrel kapcsolatos kormányzati lépések hibái között Simor a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetését tartotta a legfontosabbnak. A devizahitelezés időleges megszüntetését feleslegesnek nevezte. A bankadó bevezetése lehet, hogy a költségvetésnek jót tett, de a bankoknak, a hitelezésnek és a gazdaságnak nagyon rosszat tett. A végtörlesztési törvény kapcsán csak azt tudom eredménynek betudni, hogy néhány gazdag ember rendkívül jól járt - fogalmazott a jegybank elnöke.

Simor szerint kkedvező lépés volt a kamatadó eltörlése a hosszú távú megtakarításokra, mint ahogy az állami garanciaintézmények megerősítése is nagyban segít abban, hogy a bankok kockázatkerülését enyhítsék. A kilakoltatási moratórium feloldása szintén kedvező, bár a kvótarendszer előírása megnehezíti a banki portfóliók megtisztítását. Üdvözlendő, hogy a lakossági oldalon is bevezetik a referencia alapú árazást, mint ahogy pozitív lista is komoly előrelépés - tette hozzá az MNB elnöke.

Eltörölné Simor a végtörlesztést

Simor szerint a lakossági devizahitel-állomány kérdését meg kell oldani. A folyó tárgyalásokon csak olyan megoldást lehet támogatni, amely hozzájárul, hogy a rendszerszintű sérülékenység ne növekedjen, a megoldások valóban a rászorultakon segítsenek, valódi tehermegosztás érvényesüljön, s a megoldás költség-tudatos legyen. Simor András szerint fontos a kiszámíthatóság és a fokozatosság is a megoldáskeresésben.

Fontos, hogy a vállalati hitelezés is meginduljon. Az MNB elnöke szerint ennek kínálati akadályai vannak. Ahhoz, hogy ez változzon, kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség. A garanciavállalás további szélesítése is szükséges lenne. Helyre kell állítani a bankrendszerbe vetett bizalmat, hogy megálljon a forráskivonás és a külföldi tulajdonosok újból finanszírozásra alkalmasnak találják az országot. Ehhez ugyanakkor transzparencia kell - fogalmazott.

Simor felhívta a figyelmet a likvidációs kockázatok kezelésének fontosságára is. A jegybank egy devizamegfelelési mutató bevezetése mellett tette le a voksot, erről már egyeztettek a bankokkal - javaslatukról jelenleg a kormány tárgyal.

A bankrendszer versenyképességének visszaállításához maximum európai szintű bankadó, a végtörlesztés eltörlése kell - mondta a jegybankelnök. Simor szerint az új magyar bankrendszernek nem kellene külső forrásokra támaszkodnia. A bankok finanszírozási rendszerében növekednie kellene a hosszú távú forrásoknak - ezért lenne fontos, hogy megváltozzon a jelzáloglevél-rendszer és például univerzális jelzáloglevél-kibocsátásra legyen lehetősége a bankoknak. Ugyancsak fontos volna az értékpapírosítás lehetőségeinek kibővítése. Anticiklikus tőkepuffer kialakítására volna szükség, ami hitelboom idején automatikusan fékezné a túlzott kiáramlást - mondta Simor.

További GDP-csökkenés banki forrásból

Erdei Tamás, az MKB elnök-vezérigazgatója azt mondta: a bankadó kapcsán elmagyaráztuk, hogy az eszközalapú alkalmazkodást fog okozni. Ma 15 milliárd eurónyi refinanszírozás van itthon. A kormányzati intézkedések, a gazdasági helyzet azt okozza, hogy az anyacégek komoly tőkeleírásra vagy tovább tőkeemelésre kényszerülnének. Ugyanakkor tény, hogy az anyabankok saját piacukon is nehéz helyzetben vannak. A tőkeproblémák jól mutatják, hogy nemhogy fejlődésre, hanem eszközleépülésre kell számítani - ami további GDP-csökkenéssel jár.

A fejlődő piacokon a megtakarítások aligha tudják ellensúlyozni a hitelkeresletet - szállt vitába az MKB első embere Simor Andrással. A 100 százalék közeli hitel/betét mutató eléréséhez a bankrendszernek mitegy 30-35 százalékkal kellene zsugorodnia, ami 10 százalékkal vethetné vissza a GDP-t - mondta Erdei Tamás.

Ezzel egyetértve Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: tartós probléma, hogy a lakossági megtakarítás nem képes finanszírozni a gazdasági növekedést - de lépéseket kell tenni ebben az irányba. A jelenlegi 130 százalékos hitel/betét arányról 100 százalékra történő visszaszorulás 15 milliárd euróba kerülne - mondta Radovan Jelasity. A szakember egyetértett azzal, hogy az elmúlt évek devizahitelezési boomja nélkül sem a gazdaság, sem a bankrendszer messze nem tartana olyan fejlődési szinten, ahol most tartunk.

Nem is jó ötlet a jelzálogevél?

Harmati László, az FHB vezérigazgatója az MNB elnöke által felvetett általános jelzáloglevél-kibocsátás ellen érvelt: szerinte költségalapon aligha lenne olcsóbb a megoldás. A cds-felárak beszámításával Harmati szerint a lakossági piacon kialakult kamatok messze versenyképesek voltak. A piac pedig versenyzet: a hitelcsere aránya a válság előtt 17-20 százalékos volt, az újrafinanszíroztás ilyen magas aránya a versenyt jelzi.

A végtörlesztés naponta 2 milliárd forint veszteséget okoz - mondta  Radovan Jelasity. Az Erste Bank vezérigazgatója emlékeztetett: a bécsi nyilatkozat aláírói korábban tartották a kinnlevőséget, erre az emelt szintre jött a bankadó. A végtörlesztésre megoldás kell: ha csak kitoljuk az időtávot, az aligha lesz elég garancia a tulajdonosoknak.

Király Júlia, a jegybank alelnöke szerint ugyanakkor ezt a terhet nem lehet 4-5 éven belül kinőni.