A csalók sok esetben rendkívüli ajánlatokkal hívják fel magukra a figyelmet, ezt legtöbbször online hirdetés formájában teszik. A kattintás után rövid idő alatt általában telefonon veszik fel a még gyanútlan áldozattal a kapcsolatot. Idegen nyelven - angolul, oroszul, vagy spanyolul - az áldozat bizalmába férkőznek, majd ajánlanak egy rendkívül kedvezőnek tűnő befektetési lehetőséget (ez sok esetben kriptovalutákhoz, például bitcoinhoz kötődik), ingatlant vagy állást.

Az ügyintézéshez még több adatot kérnek el és mire az áldozat gyanút fogna, már sok esetben késő. A csalók megszerzik a bankkártya-adatokat vagy akár az otthoni számítógépek felett is átvehetik az irányítást - ír le egy tipikus esetet az OTP.

Kapcsolódó

Hogyan védekezhetünk az adathalászok ellen?

A pénzintézet az tanácsolja, a banki ügyfelek kezeljék minden esetben a bankszámlán elérhető pénzünket ugyanolyan figyelmesen és körültekintéssel, ahogy a pénztárcájukra figyelnek. Az adathalász visszaélések megakadályozásához elengedhetetlen a megfelelő óvatosság. A pénzügyek intézéséhez használt eszközök - laptop, mobiltelefon - megfelelő védelme, a bizalmas adatok megőrzése kiemelten fontos.

Érdemes gyanút fogni minden olyan telefonhívás, sms-üzenet, közösségi oldalon keresztül érkezett üzenet vagy e-mail olvasásakor, amelyben az internetbanki bejelentkezéshez és azonosításhoz szükséges jelszavakat vagy PIN kódot kérik. Az OTP Bank például sem e-mailben, sem telefonon, sem sms-ben nem kér ügyfeleitől jelszavakat vagy PIN-kódokat.

Adathalász üzenetre utal, ha magyartalan nyelvezetű, nehezen értelmezhető üzenetet kap az ügyfél, ezeket feltehetőleg fordítóprogrammal készítették, de gyanúra ad okot az is, ha egy látszólag magyarországi hitelintézettől származó e-mail nem .hu végződésű címről érkezik.

Irreálisan olcsó? Gyanakodjon!

Ha valamilyen nagy értékű dolgot irreálisan alacsony áron kínálnak az interneten, ugyanúgy gyanút kell keltsen az ügyfélben. Nem olyan régen voltak olyan esetek, hogy kedvező áron kínáltak budapesti lakást banki ügyfeleknek, majd az üzenetváltások során a csalók megszerezték a kiszemelt vásárló számítógépe vagy telefonja fölött az irányítást, így emeltek le több tízmillió forintot a számlájáról.

Érdemes rendszeresen frissíteni a bankoláshoz használt eszközökön futó programokat és alkalmazásokat, ezek ugyanis fontos biztonsági frissítéseket is tartalmazhatnak. Az alkalmazott böngésző adatbiztonsági beállításait lehetőség szerint a legnagyobb biztonságot garantáló szintre kell beállítani. Ezek a programok ugyanis riasztást küldenek, mielőtt egy veszélyes oldalra belépnénk.
Érdemes a számítógépeket tűzfalakkal, víruskeresőkkel védeni.

Az internet- és mobilbanki bejelentkezéshez használt jelszavakat is megfelelő gyakorisággal (1-3 hónap) érdemes cserélni. Ne tároljuk jelszavakat és belépési adatokat a számítógépen. Legalább 8-10 karakterből álló, kis-, és nagybetűket, valamint számokat egyaránt tartalmazó jelszavakat érdemes választani. Soha ne telepítsen az ügyfél olyan programot a számítógépére vagy telefonjára, amelynek funkcióival nincs tisztában, különösen akkor, ha ezt idegenek kérésére teszi. Ha az óvintézkedések ellenére mégis megtörtént a baj, érdemes minél előbb ezt jelezni a számlavezető hitelintézetnek.