Az elmúlt néhány évben elsősorban a termelőszektorban egyre több vendégmunkásra lett szükség, mert sok területen és térségben lényegében „elfogyott” a bevethető magyar munkaerő, és már a környező országokban sem találtak megfelelő számú dolgozót – mondta a 24.hu-nak a Prohuman ügyvezető igazgatója, Juhász Csongor.

A bérek jelentősen nőttek az elmúlt években, azonban a kelet-európai és nyugat-balkáni, EU-n kívüli munkaerőért nemcsak a közép-európai térség más országaival, de a jóval magasabb bérszínvonalú nyugat-európai országokkal is versenyzünk, mert a munkaerőhiány általános európai jelenség.

Magyarország tehát több szempontból is versenyhátrányban van a vendégmunkások bevonzásánál, a régióban a nyelv, a Nyugattal összevetve pedig a bérek miatt.

Magyar munkahelyek is veszélyben lehetnek

A WHC Csoport ügyvezetője, Göltl Viktor szerint a harmadik országbeliek foglalkoztatása nélkül a magyar munkahelyek is veszélybe kerülnének. Másrészt vannak olyan munkakörök, amelyekben a nem európai vendégmunkások hosszú távon jobban helytállnak – példaként a monoton munkaterhelésű feladatköröket említette. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) éves jelentése alapján 2021-ben harmadik országbeliek több mint 23 ezren dolgoztak munkavállalási engedéllyel – 42 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége volt, 13,5 százalékuk volt szakmunkás, majdnem 30 százalékuk pedig diplomás. Kiemelték, hogy az utóbbi években az egyszerűbb, képzettséget nem igénylő munkakörökbe érkező, szakképzetlen munkaerő mellett egyre jelentősebb a hazánkba érkező képzettebb, magasabb kvalitású munkavállalók aránya .

A másik nagy csoport a bejelentett – de engedélyre nem köteles, főképp uniós országból érkező – külföldi munkavállalóké, ők majdnem 15 ezren voltak. A regisztráltak fele legfeljebb általános iskolát végzett, csaknem 22 százalékuk diplomás volt.