A közelmúltban az Európai Bíróság főtanácsnoka, Michael Bobek egy magyar ügyben (Farkas-ügy) fejtette ki a véleményét arról, hogy a magyar adóhatóság azokat a feleket is bünteti, akik jóhiszeműen - nem azzal a céllal, hogy adót csaljanak - a fordított helyett egyenes adózást alkalmaztak. A NAV a megszokott módon az áfát jogellenesen visszaigénylő félre kiszabta a törvényi 50 százalékos adóbírságot. Az ügyben a főtanácsnok azonban kijelentette: sérti a közösségi jogot, ha a NAV annak ellenére szab ki adóbírságot, hogy a felek között az adócsalásnak még a gyanúja sem merül fel.

Amiatt is visszás a gyakorlat, mert a költségvetést nem károsítják meg ezzel. Ráadásul a költségvetés gyakran pénzforgalmi szempontból jobban is jár: az áfát felszámító cég hamarabb lehet köteles az áfát befizetni, mint ahogy ahhoz a másik fél (akár áfalevonás, akár áfa-visszaigénylés formájában) hozzájuthat.

Kapcsolódó

A főtanácsnok véleménye az Európai Bíróság ítéleteinek egyik legalapvetőbb kiindulópontja, az Európai Bíróság ritkán jut a főtanácsnok véleményétől eltérő álláspontra. Már csak azért is valószínű, hogy jelen ügyben az Európai Bíróság osztani fogja a főtanácsnok véleményét, mert az szervesen illeszkedik a bíróság által az elmúlt években következetesen alkalmazott, hasonló jellegű gyakorlatba - véli Fischer.

Amennyiben az indítványt elfogadja a testület, az megoldhatja a visszás helyzetet. Még úgyis, hogy ezt a gyakorlatot nemrég közzétett ítéletében a Kúria is jóváhagyta.

Az adóbírság elgáncsolása viszont egy új problémát is szülhet az ügyvéd szerint: gyakori kérdés ugyanis, hogy ha a NAV a vevőnél adóhiányt állapít meg és nem engedi az eladó által felszámított áfa levonását, úgy az eladó által tévesen fizetett többletadót a másik szerződő fél visszaigényelheti-e. Erre ugyanis elvileg igen a válasz, de sok technikai akadály szólhat közbe. A befizetett áfa visszaigénylésének feltétele egy helyesbített számla, de ha a számlát korábban kiállított adózó már nem létezik, vagy más adó számot használ, úgy nem tudja helyesbíteni a korábban kiállított számlát.

Az is gondot okozhat, ha az adóhatóság az egyik fél érintett adóévét már ellenőrizte: önellenőrizni ugyanis csak ellenőrzéssel nem lezárt időszakot lehet. Márpedig a kiemelt adózókat a NAV rendszeresen vizsgálja, ezért ezen adózók könnyen kieshetnek a visszaigénylés lehetősége alól, és lényegében kétszer fizetik meg az ügylet során az áfát.

Akkor sem egyszerű a helyzet, ha a befizetett áfa vissza is igényelhető: az, hogy a felek egymásra terhelhetik-e a a visszaigényelhető áfakülönbözetet az a már  létrejött szerződéstől függ. Nem számít az adótörvény.