Nagyot esett a magyar lakáshitelek ára, de a régióval összevetve még mindig túl drágák ezek a kölcsönök. Ez a helyzet pedig az MNB friss elemzése szerint mára sem változott.

Egy átlagos lakáshiteles havonta mintegy 4 ezer forinttal magasabb törlesztőt fizet az indokoltnál. Mint leírták: bár 2014 óta az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltség-mutatója (thm) és a 3 hónapos pénzpiaci kamat közötti különbség érdemben csökkent, a felár továbbra is mintegy 1,5 százalékponttal meghaladja a régió, illetve 1,8 százalékponttal az eurózóna átlagát.

Ez a különbség pedig nem csekély, ám a helyzet bonyolultabb. A jegybanki elemzés is elismeri ugyanis, hogy a gyorsan átárazódó lakáskölcsönök felára már megközelítette a régiós szintet. Az igazán nagy eltérés a fix kamatozású hiteleknél van. Az MNB számai szerint pedig a lakáskölcsönöknek már tavaly több mint a fele éven túl rögzített kamatozású volt. Az idén júniusban az új lakáshiteles szerződésekben - számolta ki a portál a jegybanki statisztika alapján - 57 százalék volt az éven túli kamatfixálás. Az öt éven túl rögzített kamatozású kölcsönök aránya pedig majdnem elérte a 26 százalékot.

Az utóbbi elmúlt években történtek alapján nem csak az ügyfelek, hanem a bankok is bizalmatlanná váltak. Az esetenként éles gazdasági irányváltások tükrében ugyanis nehéz bízni abban, hogy a kamatszint valóban tartósan alacsonyan tartható. Eközben a lakosságival szemben a vállalati hitelezésben a kamatfelár a régiós átlagnak megfelelő szinten vagy épp azalatt mozgott az utóbbi időben. Itt pedig nem elhanyagolható szempont, hogy a kormányzat keményen kizárólag a lakosságnál avatkozott be (végtörlesztés, kilakoltatási moratórium tartós fenntartása, fedezetérvényesítés jogi akadályai) - írta az Azénpénzem.hu.