A vádirat szerint a nyilvános részvénytársasági formában működő cég a forrásigényét pénzintézeti hitelek helyett elsősorban kötvények kibocsátásával fedezte.

A nagyösszegű kölcsön felvételére is az aktuálisan lejáró kötvények visszafizetése érdekében volt szükség, amit a vádlott úgy oldott meg, hogy egy valótlan tartalmú, a cég vagyoni helyzetének kedvező látszatát keltő, csak éppen átmeneti problémák miatt fel nem szabadítható - valójában hamisított - ügyvédi letétről szóló szerződés bemutatásával, továbbá - valójában értéktelen - vagyonelemekre alapítandó jelzálogjog szerződések ígéretével kölcsönadót keresett és talált is egy másik gazdasági társaság személyében, majd sikeresen 547 millió forint kölcsönt vett fel a későbbi sértettől.

Kapcsolódó

A csalási kárból a részvénytársaság számláiról történő beszedés útján annak mintegy 10 százaléka térült meg.

A bűncselekmény büntetési tételkerete - a halmazati szabályok miatt - 5-től 11 évig terjedő szabadságvesztés.

Az ügyészség a vádiratában alternatív, mértékes indítványt is tett azzal, hogy ha a vádlott a bíróság tárgyalás előkészítő ülésén a vádirati tényállással és jogi minősítéssel egyezően beismer, valamint a tárgyalás jogáról lemond, úgy az ügyészség 6 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetés és 6 év közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozza.

A kép forrása: Pixabay.