A magyar kormány már két alkalommal (az április végi új konvergenciaprogramban és a 2023-as költségvetést megalapozó gazdasági előrejelzésekben), legutóbb pedig az MNB júniusi inflációs jelentésében jelezte előre egyebek mellett, hogyan is alakulhat a családok költekezése a fogyasztási célú kiadások terén.

Mindhárom számítás lényege az, hogy – részben az év eleji állami pénzosztás, részben a keresetek emelkedése miatt – többet fognak vásárolni a családok a különféle szolgáltatóhelyeken, így a legnagyobb szeletet jelentő boltos világban is, de mélyen a zsebekbe kell nyúlni a drágulás miatt - írta a Blokkk.com.

A jegybanki előrejelzés szerint 8 százalék felett mozog az a mutató, mely mennyiségben jelzi, mennyivel többet vásárolnak, vagy rendelnek a különféle szolgáltatásokból a háziasszonyok. De hát mindezt csak sokkal drágábban tehetik meg ebben az esztendőben, az erőteljes drágulás közepette.

A drágulás hozadéka a kereskedelmi szakportál szerint számszerűen nem kevés, hiszen a családi kasszák idei várhatóan 30 940 milliárd forintos kiadásából (ez tavaly 25 494 milliárd forint volt) mintegy háromezer milliárd forintot a magasabb ár miatt fizethetünk ki. Éves szinten ugyanis 12 százalékos drágulással számol az MNB, egy legalább őszig tartó felfutással, tehát még nincs vége az infláció növekedésének. Ezen belül pedig az élelmiszerek ára 20 százalék feletti ütemben emelkedik, éves átlagban.

Az árstopok kicsit segítenek

És mindez több lenne, ha nem lennének a különböző árstopok. Az évtizedes múltú rezsicsökkentés ebben az esztendőben 1,5, az üzemanyagok és egyes alapélelmiszerek árstopja 3,2 százalékkal húzzák lejjebb az inflációs mutatót.

Az MNB most már nem részletezi, hogy utóbbi körön belül az üzemanyagárstopnak és az alapélelmiszerek árkorlátjának külön-külön mennyi a hatása. A rezsicsökkentés idei kedvezménye közelíti a 400 milliárd forintot, az üzemanyagok és az alapélelmiszerek megtakarítása 800 milliárd forint körül mozoghat. Ennek nagyobb hányada az üzemanyagokra esik, a Blokkk.com becslése szerint valahol 500 milliárd forint környékén.

Mikor lesz vége?

A piac kiszámíthatatlan, az árstopokat kivezetni pedig nagyobb megrázkódtatások nélkül akkor lehetne, ha az inflációs nyomás enyhülne. De ami egyszer megdrágul, annak bizonytalan piaci környezetben nehezen megy lejjebb az ára.

Csakhogy egyre erősebbek a piac olyan torzulásai is, melyek egyre elviselhetetlenebb további veszteségeket okoznak a vállalkozásoknak. Például az árstoppos, 2,8 százalékos UHT tej forgalma nyilván nő, de az 1,5 százalékos tejé, ami most drágább, egyébként olcsóbb, visszaesik. Hasonló a helyzet a csirke- és sertéshúsnál is.

Így aztán bármikor is szüntetik meg az árstopot, annak is csak drágulás lehet az ára a hatóságilag fékezett árú termékeknél. Most már csak az a kérdés, hogy egy vagy több lépésben, fokozatosan, némi termékcsereberével enyhítve, mikor és mennyi az, ami a vásárló nyakába zúdul - véli a portál.