Az Országgyűlés költségvetési bizottságának a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál (Buda-Cash Brókerház Zrt., Hungária Értékpapír Zrt., Quaestor Csoport) történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására irányuló vizsgáló albizottsága képviselőinek többsége azért kívánja módosítani az MFB-ről szóló törvényt, hogy a Quaestor-vállalatcsoport által elkövetett visszaélések háttere a közvélemény számára megismerhető legyen.

A testület hétfői ülésén tárgyalt módosító javaslatban kitérnek arra, hogy a közügyek átláthatóságát szolgálja a törvény módosítása azért, mert 2010 előtt az MFB, mint állami tulajdonú hitelintézet a Quaestor egyik tagjának finanszírozást nyújtott.

Szűcs Lajos, az albizottság fideszes elnöke a testület ülése után újságíróknak elmondta: a törvénymódosítás azt is szolgálja, hogy az albizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól megkapjon olyan észrevételeket, vizsgálati eredményeket, amelyek az MFB és a Quaestor csoport ügyleteit érintik.

Hozzátette, hogy a módosító javaslat elfogadása esetén az albizottság elkezdheti azt is vizsgálni, hogy milyen felhatalmazással, milyen kormányzati intézkedések vezettek oda, hogy az akkor hivatalban lévő Bajnai-kormány - véleményük szerint - a költségvetési törvényt megszegve adhatott állami támogatásként pénz az ETO Parknak.

A parlament honlapján olvasható módosító javaslatot az albizottság tagjai közül Schmuck Erzsébet (LMP) és Szelényi Zsuzsanna (független) nem írta alá.

A javaslat szerint nem minősülne banktitoknak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó
Zrt., továbbá a közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaságok MFB törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó ügyleteihez kapcsolódó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat és adat.