Az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója elmondta: az idén feltárt három eset jóval több ügyfelet és nagyobb ügyfélvagyont érint, mint a korábbiak. Magyarországon 1996-tól - az idei eseteket nem számítva - 14 befektetési társaságnál 4,345 milliárd forint kártalanítási összeget állapítottak meg és összesen mintegy 10 ezer ügyfél volt érintett. Ehhez képest a Buda-Cash-nél 100 milliárdos a kár, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél is milliárdos összegről lehet szó, a Quaestornál pedig meghaladja a 150 milliárd forintot. Kiemelte, hogy egyik mostani esetben sem belső (alkalmazottak által elkövetett) csalásról van szó, hanem a cégvezetők tudtával - akár irányításával - megvalósult visszaélés történt.

Végh Richárd elmondta: a Hungária Értékpapír Zrt. - amelynél a Kulcsár-ügyhöz hasonlóan kettős nyilvántartást vezettek - átcsatornázta a VIP-ügyfeleket a Biztonság Trade Kft.-nek, amely az MNB szerint jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanúját felvető tevékenységet végzett, ennek vizsgálata jelenleg is zajlik.

A mintegy 40 cégből álló Quaestornál összetett, átláthatatlan irányítási rendszer érvényesült, fiktív ügyfélszámlákkal meghamisították a nyilvántartási rendszert és a jelentéseket, valamint egy nagy méretű kötvényprogram is érintett az ügyben. A Queastor Értékpapír Zrt. visszaélést követett el a nyilvántartási rendszer meghamisításával, olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek, vagyis nem bocsátottak ki. Beszámolt arról is, hogy a brókercég - jellemzően vagyonosabb - ügyfeleket irányított át a gyanú szerint jogosulatlan tevékenységet végző Quaestor Pénzügyi Tanácsadóhoz, aminek piacfelügyeleti vizsgálata folyamatban van.

Beszélt arról is, hogy a visszaélések terepe az értékpapírszámlák vezetése volt. Az ügyfelek számláit a befektetési vállalkozások vezetik, a Keler Központi Értéktár Zrt. összevontan tárolja, így megfelelő kontrollmechanizmus hiányában bele lehet nyúlni. Az MNB ezért javasolta, hogy a befektetési vállalkozások a Kelernél nyithassanak alszámlát, az intézményeknek pedig mérlegelés alapján ezt elő is írhatja a jegybank. Lesz egy új ellenőrzési kontrollpont is azzal, hogy a szolgáltatók rendszeresen jelentik majd az MNB-nek az ügyfelek adatait, amelyet elérhetővé tesz számukra a honlapján.

A januári svájci frank sokk, amelyen a hazai befektetők jelentős veszteségeket szenvedtek el, rávilágított a befektetői és szolgáltatói kockázatokra. A felügyelet ezért a "white label" megállapodások helyett - amikor a szolgáltató saját nevében nyújtja a magas tőkeáttételű devizakereskedés lehetőségét - azt szorgalmazza, hogy a szolgáltatók függő ügynökként tevékenykedjenek. Azoknak, akik maradnak a "white label" mellett, plusz tőkekövetelményt írhat elő majd a felügyelet.

Számos szigorítás lesz a szabályozásban, ami a bizalom megerősítését, a visszaélések megelőzését szolgálja. Így például változnak a piacra lépés, bennmaradás szabályai, új képzettségi követelmények lesznek, amelyeknek szélesebb körnek kell megfelelnie. Átfogó vizsgálatot öt helyett három évente kell tartani, az újonnan piacra lépő szolgáltatókat pedig egy éven belül meg kell vizsgálni. A vizsgálatoknál alkalmazható eszköztár is bővül, így például piacfelügyeleti eljárásban bírói engedéllyel helyszíni kutatást lehet végezni. Az informatikai rendszereket az MNB javaslatára kétévente független auditornak kell ellenőriznie. Csak olyan könyvvizsgáló vizsgálhat majd kibocsátót, akinek van ilyen minősítése. A Beva (Befektetés-védelmi Alap) által nyújtható kártalanítás összeghatára 100 ezer euróra emelkedik.

Az igazgató ezúttal is kiemelte, hogy a befektetési szolgáltatási piacon a tisztulási folyamat ellenére nem ingott meg a bizalom. Megerősítette, az MNB azt valószínűsíti, hogy megindul a konszolidációs folyamat. 2014-ben hét szolgáltató - a cégek közel egyharmada - plusz terhek nélkül is veszteséges volt. Az átrendeződés nem egyformán érinti az egyes vállalkozásokat, a kártalanításból eredő többletköltségek csökkentik a jövedelmezőséget és kihívás lesz megfelelni a szigorodó jogszabályoknak is - mutatott rá.

A Quaestor-kötvénykibocsátással kapcsolatban elmondta, a felügyelet nem a nyilvános kötvénykibocsátást engedélyezi, hanem az ahhoz készült tájékoztató és hirdetmény közzétételét, a tartalmáért teljeskörűen a kibocsátó és a forgalmazó vállalja a felelősséget. Hangsúlyozta, a kötvény megvásárlója fedezetlen kölcsönt nyújt a kibocsátónak, vállalva a nemteljesítés kockázatát, vagy egy esetleges felszámolás során azt, hogy követelése részben vagy egyáltalán nem térül meg. Az MNB-nek nem feladata vizsgálni a kibocsátás kockázatát. Ha a tájékoztató megfelel a formai követelményeknek, tartalmazza azokat az adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a befektetők következtetést vonjanak le a kibocsátó helyzetéről, az MNB nem tagadhatja meg az engedélyt - közölte.

Arra a kérdésre, miért nem tárták fel korábban a visszaéléseket, Végh Richárd kifejtette: a felügyeleteket nem a bűncselekmények feltárására, hanem az ágazati jogszabályok betartásának ellenőrzésére hozták létre mindenhol, az ehhez szükséges eszköztárral nem is rendelkeznek.