Elhárultak az akadályok a gellérthegyi sikló megépülése elől. Megérkezett a környezetvédelmi engedély, és sem a főváros, sem az I. kerület nem emelt kifogást, illetve a katasztrófavédelem, az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területért felelős Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is beleegyezett a sikló építésébe - írja az Index.

A legszigorúbb feltétel, amit a projekttel szemben támasztottak, hogy a beruházást végző Sikló Beruházó Kft.-nek gondosan ügyelnie kell arra, hogy a felső állomásnak minél inkább illeszkednie kell a „táji háttér színvilágához és anyagaihoz”. A cég 25 százalékban fővárosi, 75 százalékban magántulajdonban van.

Kapcsolódó

A tervek szerint a gellérthegyi felvonó bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni. A sikló az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni, majd innen már egy - a domborzati viszonyok függvényében változó magasságú hídszerkezeten - a felszín felett megy tovább egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó, felső állomásig. Két 52 személyes kabin szállítja majd az utasokat. A projekt összköltségét 18-20 milliárd forintra becsülik, a megtérülési idő 17-18 év lehet.

A korábbi környezetvédelmi hatástanulmány szerint a belvárosból is látható lesz a sikló, jelentősen megváltoztatja a gellérthegyi tájképet, és „negatív táji hatást” kelt. A világörökségi hatástanulmányban ezzel szemben az áll, hogy „a sikló megépítésével a Gellért-hegy sziluettje és a Citadella látványa nem változik meg” - írja az Index a Népszavára hivatkozva, amely szerint a környezetvédelmi engedély ugyan 2019-ben lejárt, de az újat – a környezetvédelmi hatóság többszöri hiánypótlási felszólítása után – végül elfogadták és 2031-ig lesz érvényes. Közel 100 fa kivágása lehet szükséges a munkálatok alatt.

A munkálatok 2022 első negyedévében kezdődhetnek, 2023 tavaszára készülhet az új látványosság.