A megszavazott törvényjavaslat célja az, hogy a könyvvizsgálói feladatokat olyan szakemberek végezzék, akik megfelelő felkészültséggel és szakértelemmel látják el a vállalkozók beszámolóinak felülvizsgálatát, és ezzel elősegítsék a pénzügyi élet tisztaságát. A legtöbb cégnél az új rendszer a 2017. január 1-től induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.

A ma - 116 igen szavazattal - elfogadott javaslatnak köszönhetően átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere. Több jogosultságot és végső felelősséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságnak a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőségellenőrzése valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális szabályok, az úgynevezett könyvvizsgálati sztenderdek megalkotásának területén. A közfelügyeleti rendszer legfőbb elemét, a minőségellenőrzést érintően is több hatáskört kapott a közfelügyeleti hatóság, hiszen a kamarai minőségellenőrzések másodfokú eljárásait ezentúl a hatóság folytatja le.

A jogszabály a 2014-ben elfogadott uniós könyvvizsgálati reformot építi be a magyar jogrendszerbe. A részletszabályokat két uniós jogszabály határozza meg, ezek átvétele 2016. június 17-ig minden tagállamnak kötelező. Az új szabályokat csak az ezt követően induló üzleti év könyvvizsgálatára kötelesek alkalmazni a tagállamok. A legtöbb vállalkozás esetében tehát az új rendszer a 2017. január 1-től induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.

Az Országgyűlés döntött a könyvvizsgálók kötelező rotációjáról is. Így a hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők 8 évente kötelesek könyvvizsgálót váltani, míg a többi közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (pl. azok a tőzsdén jegyzett vállalatok, amelyek nem tartoznak az előbbi kategóriák egyikébe sem) 10 évente.