Eddig már tizenöt magyar devizahiteles ügyet zárt le az Európai Bíróság, de könnyen lehet, hogy a hazai banki adósok ezután a legújabb kölcsönpert emlegetik majd a legfontosabbként.

A 2014-es úgynevezett Kásler-ügy nyomán alakult ki az a hazai álláspont, hogy az árfolyamrés alkalmazása semmis. Fontos elem volt, hogy a szerződésekből kieső árfolyamok a fogyasztó érdekében pótolhatók. Nem maradhattak a továbbiakban életben azok a szerződéses feltételek, amelyek más árfolyamot határoztak meg a kölcsön folyósításakor az adóst megillető, és mást a törlesztőrészlet címén a banknak járó summa kiszámításához - a magyar parlament 2014-ben törvényt fogadott el a kérdésben, ennek nyomán a jegybank deviza-középárfolyamai kerültek a hazai kölcsönmegállapodásokba.

Kapcsolódó

A mostani, decemberben indult ügy ezen a mozzanaton alapul - mondta Lehóczki Balázs, a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum sajtóosztályának magyar munkatársa a napilapnak. A kérdés lényege az: érdekében állt-e a magyar fogyasztóknak, hogy új árfolyamok kerüljenek a semmis, régiek helyére. Ha ugyanis a deviza-kölcsönszerződés nem tartalmaz árfolyamot, akkor a megállapodás nem teljesíthető, tulajdonképpen olyan helyzet jön létre, mintha a kontraktust a felek meg sem kötötték volna. Így nem az adósnak kellene viselnie teljes egészében az árfolyamkockázatot. Ez pedig akár azzal is járhatna, hogy újra el kellene számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, az adósoknak pedig adott esetben komoly összegek is visszajárhatnának - gondolta végig a dolgot a Magyar Nemzet.

Mindez ugyanakkor csupán elvi lehetőség - hangsúlyozta Lehóczki. Az Európai Bíróságtól a Győri Ítélőtábla kérte az uniós jog értelmezését. A magyar bíróság kérdést intézett az uniós testülethez, az előzetes döntéshozatali eljárás pedig általában másfél évig tart.