Itt az ideje, hogy hangsúlyosabb legyen a dohánytermékek árának adóterhe (amely most 77 százalék, ráadásul januárban és áprilisban ismét emelkedik), valamint az adóteher prevenciós hatása - jelentette ki Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges kormányzati teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos a napilapnak.

Az elmúlt évtized elején még masszívan 30 százalék feletti fogyasztói arány mára 20-25 százalékra zsugorodott, a hagyományos dohánytermékek fogyasztásában ennél is nagyobb a visszaesés. Harminc év múlva lényegében alig lesznek rabjai a hagyományos dohánytermékeknek - véli a politikus.

Kapcsolódó

Ezt a célt is szolgálhatja a kormány által bejelentett dohányadó-emelés, amely a miniszterelnöki biztos szerint nemcsak fontos egészségpolitikai eszköz, hanem uniós kényszer is.

Lázár János szerint a megelőző hatású költségterhek emelését az is indokolja, hogy Magyarországon az átalakuló kínálat és fogyasztási szokások ellenére még mindig évente 13 ezer tüdődaganatot diagnosztizálnak, ami döntően a dohányzással függ össze.

A fogyasztás csökkenése ellenére is stabilan 650-700 milliárd forintos a hazai dohánykereskedelem piaca.

A közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát, tovább növelve a boltok ellátási területét

- mondta Lázár János.

A kereskedelmi koncessziókat húsz évre engedte át az állam, ezért első körben úgy szűkíthető a piac, hogy nem újítják meg a visszaadott koncessziókat, azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.

A miniszterelnöki biztos észszerűnek tartotta, hogy a trafikok egyre több más terméket is forgalmazhassanak azért, hogy biztosítva legyen a bevételük. A mintegy 5500 dohánybolt árrése 10-12 százalékos, évi 70-80 milliárd forintos, együttes értékesítésből származó nyereségükkel szemben egy sor költséges feltételt kell teljesíteniük.